Tények a munkavédelemről - hogyan, mit, mikor, miért?

Interjú Dr. Szabó Imre Szilárddal, a téma szakértőjével Dr. Szabó Imre Szilárd 2014-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd 2016-ban munkajogi szakjogász képzettséget szerzett a Pécsi Tu

Interjú Dr. Szabó Imre Szilárddal, a téma szakértőjével

Dr. Szabó Imre Szilárd 2014-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd 2016-ban munkajogi szakjogász képzettséget szerzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, és még ugyanebben az évben kezdte meg doktori képzést a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jogászi tevékenysége során számos esetben foglalkozott munkavédelmi kérdésekkel, munkavállalói érdekképviseletekkel foglalkozó szakemberként pedig a munkavédelmi képviselők és bizottságok munkájával.

Dr. Fodor T. Gábor: Hogyan fogalmazható meg leginkább a munkavédelem fontossága, szerepe? Mit jelent a munkavédelem?

Dr. Szabó Imre Szilárd: A munkavédelem célját az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) határozza meg. Az alapvető cél az, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges az állam, a munkáltató és a munkavállaló együttműködése (a tripartizmus elve alapján). Ebben a hármas együttműködésben a legkiszolgáltatottabb helyzetben a munkavállaló áll. A rohamos tempóban megjelenő digitalizáció és robotizáció pedig nem is kell részleteznem, hogy egyre nagyobb kihívásokat jelent a munkahelyeken munkavédelmi szempontból is.

FTG:     Mik a munkáltató kötelezettségei a témában?

SZISZ: Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a munkáltató határozza meg (a vonatkozó jogszabályok keretei között) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját. Ezeknek a feltételeknek a biztosítása mindenkinek az alapvető érdeke. Általános követelmények között rögzítjük azokat, amelyek a törvényi vagy tudományos, technikai, tulajdonképpen a munkavégzés tárgyi eszközeinek színvonalára vonatkoznak, a munkaeszközökre vonatkozó szigorú szabályokat, vagy éppen az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelményeket. Mindezek kiegészülnek egy nagyon szigorú tájékoztatási és oktatási, képzési követelménnyel is. A munkáltatónak az individuális, egyéni munkavállalói szempontok és jogok mellett biztosítani kell az úgynevezett kollektív jogok gyakorlásának a lehetőségét is, amely egyre szigorodó törvényi követelmény. Ennek keretében a munkavédelmi képviselő választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

FTG: Ki a munkavédelmi képviselő, mi a feladata? Mi a munkáltató kötelezettsége a megválasztásuk során? Egyáltalán mennyire „látható” ma ez az intézmény?

SZISZ: A munkavállalók a fentiekben is említett egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani. Munkavállalói érdekképviseleti tevékenységet töltenek be a munkavállalók választott képviselőiként a munkavédelmi képviselők, akiknek működését és jogait elsősorban a munkavédelmi törvény szabályozza. A választásokra az üzemi tanácsi választásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy tavaly júliusban hatályba lépett az Mvt. módosítása, amely szerint munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmiképviselő-választásra - a munkáltatónak a munkavállalókkal tanácskoznia kell az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a munkavédelmi képviselőket is megilleti a munkaidő-kedvezmény (havi munkaideje 10%-ának erejéig) és a munkajogi védelem, melynek értelmezése számos esetben konfliktusok forrása lehet. A láthatósággal kapcsolatban meglepő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-felmérés 2015. II. negyedévi kiegészítő felvételének egyik kérdéscsoportja, amely a munkavédelemhez kapcsolódott. Ez alapján a válaszadók alig 30%-a nyilatkozott úgy, hogy létezik a munkahelyén munkavédelmi képviselő.

FTG: Melyek azok a jogosítványok, amelyek segítik a képviselők munkáját?

SZISZ: Elsősorban az üzemi tanácshoz tudnám hasonlítani a munkavédelmi képviselet bizonyos vonásait és jellemzőit, pl. nincs elkülönült, jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Ugyanakkor egyes jogkörei kifejezetten konfrontatívak, hogy néhány példát említsek: a munkavédelmi hatósághoz fordulhat, illetve számos jogot gyakorolhat a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatban is.

FTG: Ismer esetleg statisztikát, hogy ma mennyi munkabaleset történik évente? 

SZISZ: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya rendszeresen közli a friss adatokat, de ezzel kapcsolatban némi szkepticizmus tölt el. Magyarán, hogy mennyi munkabaleset kerül regisztrálásra és hány marad bejelentés nélkül. A minisztériumi statisztikák szerint enyhén csökkent a munkabalesetek száma idén az első fél évben, három napnál hosszabb időre 9 969-en váltak munkaképtelenné baleset miatt, szemben az egy évvel korábbi 10 276-tal, a halálos kimenetelű munkabalesetek száma jelentősen, 2016 első hat hónapjában mért 36-ról 45-re emelkedett. Az ágazatok közül a gépipar volt a leginkább balesetveszélyes: a január-júliusi időszakban itt 2044 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 1752, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 1357 esetet regisztráltak, utóbbiak közül 11 halálos kimenetelű volt. Az építőiparban és a mezőgazdaságban 320, illetve 256 munkabaleset történt az év első hat hónapjában, ezek közül 11, illetve 7 volt halálos kimenetelű.

Az interjút készítette

Dr. Fodor T. Gábor A Ferencz, Fodor T., Kun & Partners Ügyvédi Társulás munkajogásza A Personal Hungary munkajogi és munkaügyi szakértője