Pozitív pszichológia, a boldogság tudománya

A pozitív pszichológia mozgalma tulajdonképpen onnan indult, hogy az utóbbi évtizedekben néhány amerikai pszichológus a fejébe vette hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben inkább a másik irányból közelít a pszichológia felé. Konkr

A pozitív pszichológia mozgalma tulajdonképpen onnan indult, hogy az utóbbi évtizedekben néhány amerikai pszichológus a fejébe vette hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben inkább a másik irányból közelít a pszichológia felé. Konkrétan a patológiák, a diszfunkcionális működések tanulmányozása helyett ők inkább a boldogság témáját helyezték kutatómunkájuk és később pszichológiai gyakorlatuk középpontjába. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az eddigi pszichológiai kutatások és irányzatok semmit sem érnének, hanem pont az ellenkezőjét. A klinikai és személyiségpszichológia, amelyeknek a legfőbb vonulata továbbra is a mentális és lelki problémákkal küzdő emberek segítése, eljutott arra a szintre, hogy újabb és újabb területeket hódítson meg. A kutatók tehát technikailag és elméleti szempontból is eljutottak oda, hogy ma már hatékonyan, megbízható és megalapozott eredményeket produkálva tudják kutatni a boldogság okait, tényezőit és hatásait az emberre.

Természetesen rengeteg recept van erre már nagyon régóta. Gondoljunk csak a vallásokra, vagy a manapság is jellemző temérdek tréningre, vagy akár a személyiségfejlesztő irodalom szerteágazó mivoltára. Ebben az esetben a különbség az, hogy itt nem szimplán személyes tapasztalatok alapján következtetnek bizonyos „boldogságelvekre” a kutatók, hanem valóban különféle fiziológiai és lelki vizsgálatok elvégzése után, célirányosan próbálják magyarázni a boldogság fogalmát, és annak okait és összetevőit. Persze ettől függetlenül ez is egy igencsak vitatott és kényes terület, amellyel számos tudomány, ideológia és általában az élete során talán a legtöbb ember aktívan foglalkozik. Ehhez igyekszik felzárkózni az a világméretű kutatói, pszichoterápiás és tréneri mozgalom, amelyet pozitív pszichológiának nevezünk és amely az elkövetkező évtizedek legérdekesebb tudományos eredményeit hozhatja a pszichológián belül...

Szóval a tudósok és a kutatók számára a boldogság mindig is zavaros fogalom volt. Mert ugye, hogyan is lehetne a boldogságot egzakt módon kifejezni? Reméljük, a választ hamarosan megkapjuk a pozitív pszichológiától. A pozitív pszichológiával foglalkozók, vagyis a pozitív pszichológusok, azt állítják, hogy a hagyományos pszichológia túlságosan sokat foglalkozik az emberi psziché sötét oldalával, a betegségekkel, rendellenességekkel, ahelyett, hogy a normál életmódot állítaná helyre.

Dr. Martin Seligman, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológiai tanszékének professzora jelentette ki először, hogy a hiányállapotok kezelése – betegségek, problémás helyzetek, cégek és emberek gyengeségei  – mellett a pszichológiának a pozitív állapotok kutatására is fókuszálnia kell, hogy olyan eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyekkel mindenki ki tudja hozni magából a maximumot. Seligman kezdeményezéséből született a Pozitív Pszichológia mozgalom, amely idén Philadelphiában tartotta első világkongresszusát. Június 18-21 között 72 országból mintegy 1500 kutató és gyakorló szakember érkezett a találkozóra ahova olyan neveket hívtak meg, mint például Ed Diener vagy Csíkszentmihályi Mihály. Diener - az Illinois Egyetemen pszichológia professzora - például a társadalmi kapcsolatok fontosságára helyezi a hangsúlyt a depresszió elleni küzdelemben, Csíkszentmihályit pedig az „áramlat” elmélet megalkotójaként ismerhetjük.