Gamifikációs iránytű az önismerethez

A játék hatása kortól független és vitathatatlan. Az már más kérdés, hogy felnőttként általában nem hagyományos értelemben vett játékokkal találkozunk. A gamifikáció a játék univerzális erejét ismeri fel és használ játékos elemeket nem játékos környezetekben: például munkahelyeken a tanulás és fejlesztés hatékonyabbá tételéért.

Játékos keretek között nem csak készségeket sajátítunk el könnyebben, de önmagunkkal kapcsolatban is új ismereteket szerezhetünk. Játék közben szabadabban merünk önmagunk lenni, így tudatosan szemlélve a jelenlétünket és reakcióinkat, mind a határainkról, mind az erősségeinkről tisztább képet kaphatunk.

Önismereti szempontok a játékosításban

A gamifikáció a tapasztalati tanulás egyedülálló formáját nyújtja, amely összekapcsolja a játékos élményt egyéni és közösségi fejlődési célokkal. Csak úgy, mint a való életben egy játékban is mindenki különbözőképpen van jelen: más jelent kihívást és másban találunk sikereket. Azokból a viselkedési mintázatokból, amiket egy játék során megmutatunk, nagyon sok értékes tudást gyűjthetünk magunkról, ha reflektíven állunk hozzá. Például egy játékban a vesztes pozícióban bennünk felmerülő érzések nagyon tanulságosak lehetnek. Beletörődünk a vereségbe, sértődöttek vagy dühösek leszünk, esetleg mást kezdünk okolni? Bárhogy is reagáljunk, az ilyen forgatókönyvekkel való szembesüléssel az egyének elmélyíthetik önismeretüket, és a tanultakat átvihetik az élet más területeire is.

A narratív és játékos elemek találkozása

Egy igazán lebilincselő történetet hallva – legyen az közvetítve film, könyv vagy egy játék segítségével – megannyi érzelem és gondolat önt el minket. A játékosítás is gyakran tartalmaz történetmesélési elemeket, amik segítik értelmezni saját tapasztalatainknak és identitásformáló hatásuk is lehet. Legyen szó karakterfejlődésről, narratív ívekről vagy küldetésekről a történetek tükörként szolgálnak a résztvevők számára, amik visszavetítik értékeiket, céljaikat és belső motivációikat. 

„Az ősi barlangrajzok óta az emberi agy történetekben gondolkodik. A történetek gamifikációs keretben, ezért is tudják erősíteni a bevonódást, és növelni a résztvevők együttműködését, elköteleződését hosszú távon.” – összegezte Szegedi Tamás a Telekom képzési vezetője.

Egy játékhelyzet számos olyan szituációval operálhat, amin keresztül a komfortzónánkat is feszegethetjük. Azzal, hogy belemerülünk egy játék narratívájába a külvilág nyomása és elvárásai felengednek, és szívesebben állunk kihívások elé – legyen az a játékban betöltött vezető szerep, kockázatvállalás, kompromisszum kötés vagy versenyszituáció. Természetesen ez a fajta szabad kísérletezgetés a szerepekkel csak úgy tud megtörténni, ha a résztvevők biztonságban érzik magukat játék közben. Például, ha valakit belekényszerítenek egy játékba vagy számon kérik később a teljesítményét és döntéseit, az illető nagy valószínűleg passzívan fogja csak követni a játékot. Ezért is nagyon fontos a játékok kereteinek lefektetése és egy kompetens játékvezető jelenléte.

A játékosítás önismereti hatásai munkahelyi környezetben

Munkahelyi környezeteben attól függően mi a fő célunk vele nagyon sokféleképpen alkalmazhatjuk a gamifikációt.

„A játékosítás az unalmasat érdekessé teheti vagy az absztrakt dolgokat tudja megérthető köntösben tálalni. A lényeg, hogy a résztvevőket egy új mindsettel vértezzük fel, amiben merni fognak határokat átlépni és újra keretezni munkahelyi berögződéseket!” – mutatott rá Szegedi Tamás a Telekom képzési vezetője.

Egy játékfolyamat során nem csak a saját, hanem egy csapat közös működését is a középpontba állíthatjuk. A gamifikált tevékenységek ugyanis hatékonyabb kommunikációra és egymás erősségeinek felismerésére is ösztönzi a résztvevőket. Egyrészt jobban ráéreznek saját szerepükre a csapatban, másrészt olyan közösségi élményt élhetnek át, ami felülírhat korábbi nézeteltéréseket, és együttműködésre, a közös pontok megtalálására sarkallja őket. Ez a közösségi érzés hozzájárul a hatékony csapatmunkához, és hosszú távon a munkahelyi elköteleződéshez is. Még ennél is többet feltárhatunk, ha engedjük, hogy játék közben szabadon tudják kipróbálni magukat a kollégák, minél több szerepben. A játékból felvett perszónák megtapasztalása által – például problémamegoldó, kreatív gondolkodó vagy stratéga – könnyebbé válik a feladatok elosztása, így a csapat közös munkája is.

Ha további információkat is szívesen veszel a játékosítás területéről, hallgasd meg legújabb podcast adásunkat, amelyben Kalmár Péter beszélget Szegedi Tamással! Keresd a legfrissebb Game Changers epizódot október 24-én!