Mi történik a munkavállalóval a munkáltató megszűnése esetén?
Amikor a munkaviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről szoktunk beszélni, akkor általában a felmondás vagy esetleg a határozott idejű munkaviszony lejárta jut eszünkbe. Azonban előfordul olyan eset is, hogy maga a munkáltató szűnik meg. Mi történik a munkavállalóval a munkáltató megszűnése esetén?
A munkáltató megszűnése
A munkáltató kétféle módon szűnhet meg: jogutódlással vagy jogutód nélkül.
Jogutóddal történő megszűnés
Jogutódlással való megszűnésről beszélünk, ha a munkáltató vagy annak gazdasági egysége (pl. üzletága, üzlete, üzemegysége) átadásra kerül egy másik, jogutód munkáltató részére. Ebben az esetben az átadással érintett egységnél dolgozó munkavállalók tekintetében a munkaviszony, a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át. Ilyenkor nincs szükség új munkaszerződés megkötésére sem, mivel a munkaviszony folyamatos, csak a munkáltató személyében következik be változás.
A munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén a munkavállalót megilleti a jog, hogy felmondással éljen. Arra hivatkozhat, hogy a változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.
A munkáltató jogutód nélkül történő megszűnése
A munkáltató jogutód nélküli megszűnéséről beszélünk, ha a munkáltató úgy szűnik meg, hogy a jogokat és kötelezettségeket senki nem veszi át tőle, illetve azok nem szállnak át senkire. Ilyen eset, ha például a munkáltató cég végelszámolással megszűnik vagy felszámolási eljárás során szüntetik meg.
Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, akkor a munkaviszony a munkáltató megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Például a munkáltató cégjegyzékből való törlésével megszűnnek a munkáltató fennálló munkaviszonyai is.
Sajátos eset, ha a munkáltató természetes személy – azaz ember –, és a munkáltató meghal. Ez nem jár a munkaviszony automatikus megszűnésével. Az elhunyt után öröklésnek van helye, amely jogutódlást jelent és ez kiterjed a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre is.
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése nem minősül felmondásnak. Ebben az esetben nem szükséges semmilyen külön nyilatkozat, értesítés ahhoz, hogy a munkaviszony megszűnjön. Nem érvényesülnek ilyenkor a törvényben rögzített felmondási tilalmak és védelmek sem. Természetesen ez nem jelenti, hogy a munkáltató nem köteles a munkavállalókat informálni a munkaviszony megszűnéséről, azonban a munkaviszony nem ennek a tájékoztatásnak a hatására szűnik meg.
Tájékoztatási kötelezettség
A munkaviszonyban a feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. Ez kiterjed arra is, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a dolgozókat a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos azon lényeges tényekről, döntésekről, amelyek a munkaviszony megszűnéséhez vezetnek.
Végelszámolással való megszűnés esetén a törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője köteles tájékoztatni a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, a szakszervezetet, illetve az üzemi tanácsot vagy az üzemi megbízottat. Hasonló tájékoztatási kötelezettség áll fenn, ha a munkáltató vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be. Szintén kötelező a munkavállalókat tájékoztatni arról, ha a munkáltató felszámolását a bíróság elrendelte.
Mi jár a dolgozónak a munkáltató megszűnése esetén?
Amennyiben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt a munkaviszony megszűnik, akkor a törvény szerinti esetekben a munkavállalót végkielégítés illeti meg.
Természetesen végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszony időtartama folytán a munkavállaló már jogot szerezne a végkielégítésre. Ehhez legalább 3 éves munkaviszony szükséges, amely esetben végkielégítésként 1 havi távolléti díj összege jár. A végkielégítés összege a munkaviszonyban töltött időtől függően sávosan emelkedik a törvényben meghatározottak szerint. Amennyiben a munkaszerződés vagy kollektív szerződés a munkavállalóra a törvénynél kedvezőbb végkielégítési szabályokat tartalmaz, akkor a kedvezőbb előírásokat kell alkalmazni.
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalót megilleti a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg is. A felmentési időre járó összeg tehát akkor is megilleti a dolgozót, ha ténylegesen nem is kerül sor a munkavégzés alóli felmentésére, mivel ténylegesen nem felmondással szűnik meg a munkaviszony. Amennyiben a munkaviszony megszűnésekor időarányosan ki nem adott szabadsága van a munkavállalónak, akkor ennek pénzbeli megváltása is kötelező.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
