Túl a „kirakat” wellbeingen: Mik a pszichológiai biztonság valódi akadályai?

Múlt héten egy szuper szakemberekből álló kerekasztalt vezettem, ami a vállalati mentálhigiénés programjainak valódi akadályairól szólt és arról, hogy vajon egy esetleges szabályozás megváltoztatná-e a hazai környezetet eléggé ahhoz, hogy valódi előrelépés történjen. Összegyűjtöttem az 5 legfontosabb felismerést a beszélgetésből:

1. A „munkaleosztás paradoxona”

Ismerős az a helyzet, amikor egy stresszkezelő tréning hallattán a kollégák rögtön azon kezdenek el szorongani, hogy addig ki fogja megcsinálni a munkájukat és a tréning után tele lesz az inboxuk? Hiába a fejlesztés, ha emiatt kell aggódnia a kollégáknak. A valódi prevenció nem a tréningteremben, hanem a kapacitástervezésnél és a munkaleosztásnál kezdődik.

2. „Kirakat” wellbeing és az elveszett kapcsolódás

A covid óta sok helyen elvesztettük a valódi kapcsolódásokat, egyre kevésbé foglalkozunk egymással és azzal, hogy hogy van a másik (vagy akár mi magunk). Ami a leginkább hiányzik a hétköznapokból, az az igazi, őszinte „Hogy vagy?” kérdés (és nem az a típusú ami a corporate világból ismerős lehet).

3. Vezetői félelmek és a rejtett fluktuáció

Sok vezető azért ódzkodik a mentálhigiénés programoktól, mert félnek: mi van, ha a folyamat rámutat a rendszer vagy a vezetés hiányosságaira? A valóság viszont az, hogy ha a kollégák mérgező környezetben dolgoznak, azt előbb-utóbb maguktól is felismerik, a válaszokat pedig a szervezeten kívül fogják megtalálni. Ezzel a vezetői passzivitással lehet a leggyorsabban elveszíteni a jó szakembereket.

4. A változás sokszor „radar alatt” indul

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változásnak mindenáron felülről kell érkeznie, és elsőként a felsővezetést kell meggyőzni. Ez persze elengedhetetlen egy nagyobb volumenű projekt esetén, ami a költségeket illeti. Azonban sokszor elég egyetlen elhivatott ember, aki a saját mikrokörnyezetében elkezdi a változást. Ezek a radar alatti, alulról jövő kezdeményezések előbb-utóbb beérnek, és rendszerszintű hatásuk lesz.

5. Jó példák, amik utat mutatnak Szerencsére vannak szuper példák, amik bizonyítják a prevenció erejét:

• Az Audi belső Mentális Elsősegélynyújtó (MHFA) hálózata és állatasszisztált programjai
• Az Unilever modellje, ahol saját belső pszichológus dolgozik a fluktuáció és a kiégés megelőzésén.

Több résztvevő szakember is visszajelezte, hogy ez a beszélgetés megerősítette abban, hogy érdemes tovább folytatni a munkát és azon dolgozni, hogy a mentális egészség végre ne egy luxuscikknek számítson a hazai vállalatoknál és merjenek tovább gondolkodni az éves tréningeken, illetve az általános megoldásokon. 

Én a Vivus Mental Health keretein belül ezen dolgozom és akár egyénileg segítek a munkavállalóknak, akár egy szervezetnek, klasszikus mentálhigiénés módszerekkel, vagy állatasszisztált foglalkozásokkal, a legfőbb célom, hogy a mentális egészség fontosságát - különösen munkahelyi viszonylatban - közelebb hozzam az emberekhez és a vállalatokhoz. 

Hamarosan folytatjuk a beszélgetést!