A hazai vezérigazgatóknak kevésbé fontosak az ügyfelek és a munkatársak?
A PWC tizenhatodik alkalommal végzett globális vezérigazgató felmérést, Magyarországon pedig idén másodszor. Bár nem reprezentatív a kutatás, elég sok, 171 első számú vezető válaszolt a kérdésekre. Van a napokban publikált ered
A PWC tizenhatodik alkalommal végzett globális vezérigazgató felmérést, Magyarországon pedig idén másodszor. Bár nem reprezentatív a kutatás, elég sok, 171 első számú vezető válaszolt a kérdésekre. Van a napokban publikált eredményekben néhány érdekesség, gondoltam beszámolok itt róla.
Talán nem meglepő, hogy a vezérigazgatók sokkal inkább hisznek a saját maguk által vezetett cég sikerében, mint a gazdaság javuló teljesítményében. A világgazdaság élénkülésében csak 18% bízik, míg a hazai gazdasági fellendülésben mindössze a magyar válaszadók 5%-a. Ennek ellenére egy éven belül a globális válaszadók 81%-ának pozitívak a saját cégére vonatkozó növekedési kilátásai, három évre előretekintve pedig 90%-nak. Azt hiszem, nem is való első számú vezetőnek olyan, akiben nincs efféle bizakodás. A hazai vezérigazgatók némileg visszafogottabbak, de hasonló a tendencia: egy éven belül 60%, három év távlatában 71% vár növekedést a cégében. Leginkább új termékekben és a hazai piaci terjeszkedésben látják a növekedési lehetőséget. Mondjuk azt nem tudom, miként, ha még mindig a versenyképességet növelő tényezők között első helyre a költségcsökkentést teszik honfitárs vezetőink.
Elég lesújtó, mind itthon, mind a világban, hogy a növekedési kilátásokra negatívan ható tényezők között a kormányzati intézkedéseket, a gazdasági növekedés kiszámíthatatlanságát, a növekvő adóterheket és a túlszabályozást említik. Duma persze mindenütt van, hogy micsoda nagyszerű gazdaságélénkítő intézkedéseket tudnak kitalálni.
Markáns különbség a globális és a magyar minta között, hogy milyen mértékben gondolják a válaszadók, hogy különböző stakeholder csoportok hatnak a vállalatuk működésére. A külföldi vezérigazgatók 97%-a mondja, hogy az ügyfelek hatnak rájuk, míg a hazaiaknak csak 82%-a. Hasonló eltérés tapasztalható a munkatársak esetében: a nemzetközi válaszadók 83%-a, míg a magyarok kevesebb mint kétharmada gondolta így. A hazai toplistát sajnos a kormány és a szabályozó hatóságok vezetik, mint a legtöbbek által megnevezett befolyásoló tényező. Szuper. Még jó, hogy több mint 20 éve magunk mögött hagytuk az állam által vezérelt gazdaságot…
Kicsit másképp nézve a számokat, a kutatásba bevont 171 magyarországi nagyvállalat vezérigazgatójának majdnem ötöde nem érzi az ügyfelet olyan tényezőnek, ami hatást gyakorolna a vállalatra, és több mint egyharmada(!) még mindig úgy gondolkodik, hogy a munkatársak nem nagyon számítanak. Ezek a vezetők vajon a tárgyi eszközökben, a folyamatokban, a rendelkezésre álló finanszírozásban, saját magukban, vagy a szabályozási környezetben (a zavarosban) látják a cég lehetőségeit? Esetleg ez ugyanaz a 30%, akik három éven belül sem bizakodóak? Nem tudjuk, ehhez mélyebben kellene beletekinteni az adatokba.
