Kötelezhet a munkáltató védőoltásra?
A koronavírus járvány embereket, családokat, társadalmakat, országokat és mára már az emberiséget próbára tevő veszély helyzet. Védőoltás ma még nincs, de gőzerővel dolgoznak rajta. Bár a koronavírus esetén a kérdés ma még nem aktuális, a jövőben azzá válhat. Más védőoltások tekintetében azonban már ma is joggal merülhet fel a kérdés. Kötelezhet a munkáltató védőoltásra? Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?
Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?
A kötelező védőoltások egy részére mindannyian emlékszünk. Azt azonban már nem biztos, hogy meg tudjuk mondani, hogy melyek a ma kötelező védőoltások. Persze, anélkül is megkapjuk, hogy mi magunk pontosan tudnánk, de nem árt tisztában lenni vele.
Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy „A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.”
A kötelező védőoltások részletszabályait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmazza.
Mit árul el egy rendelet címe?
Most teszek egy kis kitérőt azért, hogy pontosan értsd, milyen rendeletről is van szó. A miniszteri rendeletek esetén az adott rendeletet kiadó minisztérium rövidítése szerepel. A minisztériumok azonban időről időre változnak, így mindig figyelembe kell venni azt is, hogy mikor született meg az adott rendelet. Ezt a rendelet számából láthatod. A 18/1998. például azt árulja el, hogy 1998-ban látott napvilágot ez a rendelet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rendelet 1998. óta változatlan. Módosítások történtek és történhetnek, például a mi mostani rendeletünk esetében már mintegy 40 alkalommal módosult a rendelet egy-egy előírása.
Azt, hogy a rendelet elsőként mikor került kihirdetésre, az évszám után zárójelben található dátum mutatja. Vagyis esetünkben erre 1998. június 3-án került sor. Miért fontos a kihirdetés dátuma? Így lehet annak utánanézni, hogy az NM rövidítés mit is takar.
Az aktuális minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza. (Micsoda szerencse, hiszen időnként a minisztériumok változását sem lenne könnyű egyszerű állampolgárként követni, igaz? Viszont ismerve a jogszabályokat már elő tudjuk keresni a kívánt információt.) Esetünkben az NM rövidítés véletlenül sem a Nemzetgazdasági Minisztériumot takarja. 1998. június 3-án még volt Népjóléti Minisztérium, melynek a rövidítése NM. Vagyis a rendelet a népjóléti miniszter által került kiadásra.
Vissza a védőoltásokhoz: ki és mit rendelhet el?
Most, hogy már értjük, hogy mit is árul el egy rendelet elnevezése, megnyugodva láthatjuk, hogy nem gazdasági, hanem az egészségügyben jártas szakemberek alkották meg a védőoltásokkal kapcsolatos szabályokat.
Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy
„A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében
a) életkorhoz kötötten,
b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén
kötelező védőoltás elrendelésének van helye.”
A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet pontosan felsorolja, hogy melyek a kötelező védőoltások. Ha részletesen is szeretnéd tudni, hogy mi kötelező, és mi az, ami önkéntes vagy ajánlott, akkor kattints fent a rendelet linkjére. A rendeletben megtalálod többek közt:
- az életkorhoz kötött kötelező védőoltások,
- a megbetegedési veszély esetén előírt kötelező és önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások, vagy
- a külföldre történő utazás esetén kötelező és ajánlott védőoltások felsorolását is.
A rendelet nem csak a védőoltásokat, de azok egyéb részletszabályait is tartalmazza. Mikor, kinek kötelező, vagy csak ajánlott, ki kaphat mentesítést stb.
Munkahelyi védőoltások: kötelezhet a munkáltató?
Az egészségügyről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy
„A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.”
A fenti miniszteri rendeletben szó esik a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettségről is. Ennek keretében előírás, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi fertőződés veszélyeit a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.
Láthatjuk, hogy egyes munkakörökhöz kapcsolódóan jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében. Ennek keretében egyes munkakörök esetén a foglalkoztatás egyik feltétele lehet a védőoltás is.
A munkáltató önállóan, jogszabályi, hatósági előírás nélkül azonban nem kötelezheti a munkavállalóit védőoltásra. Az viszont a munkáltató kötelezettsége, hogy az előírt védőoltásokat biztosítsa.
Járvány esetén változnak a védőoltások szabályai?
Járvány esetén is igaz az a szabály, hogy jogszabályi előírás nélkül a munkáltató saját hatáskörben nem kötelezheti a dolgozókat védőoltás igénybevételére. Ha például influenzajárvány idején a munkáltató úgy dönt, hogy dolgozóit influenza elleni védőoltással is szeretné megvédeni, és biztosítja a munkavállalók részére a vakcinákat, ő maga nem teheti kötelezővé a védőoltás igénybevételét. Az a dolgozó, aki nem szeretné az oltást, ha az egyébként nem kötelezően előírt védőoltás, megtagadhatja azt, és emiatt nem érheti hátrány a munkahelyén.
Más a helyzet akkor, ha a járvány esetén jogszabályi rendelkezés alapján írnak elő kötelező védőoltást. Ilyen esetben az előírás szerint kell eljárni. Ekkor viszont már nem maga a munkáltató az, aki saját hatáskörben döntött a védőoltás alkalmazásáról.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az egészségügyi törvény értelmében a védőoltás alól orvosi szakvélemény alapján mentesítés kérhető, ha a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és ezek változása belátható időn belül nem várható.
Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.