Vajon a kilépett munkavállalónak kell adni?

Sok munkáltató a munkavállalók számára pozitívan közelít az év végéig elérhető magasabb SZÉP Kártya keretekhez és alacsonyabb adóterhekhez. A legtöbben egyszeri vagy folyamatos juttatásként ki kívánják adni a munkavállalók számára azt a többletet, melyet a korábbi tervekhez képest nem kell befizetni az államkasszába.

Mekkora összegről lehet szó?
A Cafeteria TREND év eleji felmérése alapján 2021-ben egy átlagos bruttó cafeteria keret 340.000 Ft.
Vannak munkáltatók, akik év elején (a szakképzési hozzájárulás új szabályai miatt) 16,5% adóval tervezték a béren kívüli juttatásként adott SZÉP Kártya feltöltést.
Ehelyett az első félévben mindössze 15% személyi jövedelemadót kellett fizetni.
Egy bruttó rendszerben az átlagos kerettel számolva az első félévre ez nagyjából plusz 1.900 forintot jelent munkavállalónként. (feltéve, hogy a teljes összeget ilyen juttatás formájában kérte a munkavállaló)

Nagyobb különbségek adódhatnak a második félévre.
– Az összes bizonytalanságot a szorzóba építve akár 32% adót is tervezhetett a munkáltató az év eleji nyilatkoztatáskor – mutat rá Kardos Zoltánné az L-Soft Zrt. outsource divízió igazgatója. Emellett a korábbi ismeretek alapján alacsonyabb keretek miatt a SZÉP Kártya juttatás egy része egyes meghatározott juttatás adózási kategóriába is eshetett.
Ezzel szemben 2021. év végéig magasabb SZÉP Kártya keretekkel és a kedvezőbb 15 százalékos adóval nyújtható továbbra is ez a juttatás.
Egy bruttó rendszerben az átlagos kerettel számolva a második félévre ez a különbözet meghaladhatja a 19.000 forintot.

A munkáltató ezt egy összegben, vagy éppen havi bontásban is kiadhatja a munkavállalók számára.

Felmerülhet a kérdés, hogy a különbözet kiadásáig kilépett munkavállalók jogosultak-e ezekre a juttatásokra.
– Ez a munkáltató juttatási szabályzatától függ – figyelmeztet Fata László a Cafeteria TREND juttatási szakértője.

Amennyiben a munkáltató a bruttó cafeteria rendszerében úgy határozta meg a kiadott juttatások nettó értékét, hogy azok kiszámítása az aktuális adóterhekkel történik, akkor a teljes munkavállalói állomány az aktuális adóterhek alapján számolt szorzókkal kell, hogy megkapja a nettó juttatásait. (Annak ellenbére, hogy sokszor nem könnyű a már kilépett munkavállalóknak utólag juttatásokat adni.)

Ha azonban a szabályzatban meghatározott szorzók egyszerűen rögzített számok, akkor a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy a valós adóterhek miatti megtakarításait továbbadja-e a munkavállalók számára, kiket, milyen mértékben részesít plusz juttatásban.

Ha úgy dönt, hogy továbbadja a megtakarításokat a munkavállalóinak, akkor is érdemes a többlet juttatás szabályozását az adó mértékétől függetlenül összegszerűen vagy egyszerű szorzószámokkal meghatározni.

Egy megfelelő szoftverrel könnyebben tudják elvégezni a munkáltatók ezeket a feladatokat. Kevesebb munkával követhetők a változások.További információ ITT>>>