Őszinteség: kell vagy nem?

Sokan gondolják, hogy az őszinteség romboló, pedig csak akkor ront a helyzeten, ha már előre elkezdek magyarázkodni (Csernus Imre) Ez arról jutott eszembe, hogy sokaknak súlyos gondot jelent a motivációs levél megírása, mert nem meri

Sokan gondolják, hogy az őszinteség romboló, pedig csak akkor ront a helyzeten, ha már előre elkezdek magyarázkodni (Csernus Imre)

Ez arról jutott eszembe, hogy sokaknak súlyos gondot jelent a motivációs levél megírása, mert nem merik magukat „reklámozni”, kínosnak érzik, hogy önmagukról írjanak. Főleg, hogy mindezt őszintén tegyék.

Érdekes, hogy amíg ezt sok engem megkereső ember gond nélkül leírja egy segítségkérő levélben, addig a motivációs levélbe – ahová ugyanez kell – görcsösen, erőltetten fogalmazva, sok szenvedéssel írják le, ha egyáltalán. Pedig a HR-es, a pályázati anyag olvasója pont olyan ember, mint én: ha bokánrúgnád, neki is fájna, nem csak nekem. Pont annyira nem ismered, mint engem: tehát nyugodtan lehetsz vele is őszinte.

Jó motlevelet írni őszinteség nélkül lehetetlen: vagy csak egy száraz ténykupac lesz, ami jobb, mint a semmi, de unalmas, mint egy szénakazal, vagy egy ócska sablonmaradvány lesz, rossz esetben azt is meglátom, melyik honlapról szedted le, még az is előfordul, hogy egyik-másik sablont én írtam meg valakinek, és visszatért hozzám egy másik álláskereső motleveleként...

A jó hírem mára az, hogy semmi kínosat nem kell tenned, lehet úgy témát választani még a motlevélbe is, hogy ne legyen se mesterkélt, se fájdalmasan sablonos.

A motivációs levél már elnevezésében is hülyeségnek tűnhet, támadják is sokan, és fel is teszik a kérdést, ugyan mi motiválhat valakit például egy hipermarketbeli árufeltöltői vagy épp takarítói állásra? És hogy ne szórakozzak már, szálljak ki a lila ködből. Pedig motiváció mindig van, semmi lilás őrület nincs ebben. Nyilván ezesetben a pénzkeresés lehetősége, mert egy ilyen munkában ezt a lehetőséget lehet megtalálni. Nincs mese, ezt kell szépen, őszintén leírni. Azért jelentkezel egy ilyen állásra, mert ilyenolyan szakképzettségeddel nem találsz állást, de a családodat el kell tartanod, és te ezt az állást igenis jó lehetőségnek tartod (azaz nem esik le az aranygyűrű az ujjadról, cilinder a fejedről, csakmert kétkezi munkát kell végezni). Egyébként egy rendszerető, precíz ember vagy, és úgy érzed, ez ehhez a munkához fontos. Aki ezt olvassa, az vajon mit fog érezni? Azt, hogy végre valaki őszinte!

Hihetetlennek tűnik, de ennél sokkal nehezebb önéletrajzot írni, ha valaki egy általános, irodai, adminisztrációs, könyvelői vagy hasonló munkára jelentkezik. Itt már érdemes karrierívben gondolkodni. Azaz családról, magánéletről egy szót sem, itt a szakmaiság számít! A motivációs levél ilyenkor azt tárgyalja ki, hogy miért választottad pl. a könyvelői/logisztikusi/titkársági/újságírói pályát. Kiemelhetsz egy-két céget a munkatapasztalataid közül, leírva, hol milyen eredményeket értél el, mivel foglalkoztál. „Ívet kell rajzolni”: kezdőként ezt-azt bíztak rád, de az elmúlt időszakban már felelősségteljes munkát végeztél, x fő tartozott a beosztottjaid közé, vagy éppen x fővel álltál kapcsolatban munkád során, a te kimutatásaid/ötleteid/prezentációid alapján történt stratégia-kialakítás, vezetői döntés, te magad ilyenolyan döntési jogkörrel rendelkeztél.

Menedzseri pozícióknál is a szakmai fejlődésre érdemes helyezni a hangsúlyt, de itt már meg kell tűzdelni konkrét eredményekkel (amennyire a titoktartási kötelezettségeid ezt megengedik). X % költségmegtakarítást értél el, x db ügyféllel, beszállítóval, termékkörrel foglalkoztál stb. Fontos, hogy ezt összeszedd, bár ezeknél a pozícióknál az a jellemző, hogy valakit a hírneve, eddigi tevékenysége alapján értékelnek.

Ha specialista vagy, akkor elég egyértelmű, hogy a szakterületedről, és az elért eredményeidről kell mesélned. Publikációidat összeszedni, tanulmányaid címeit beírogatni (ha publikusak), tudományos tevékenységedről mesélni.

Amikor valaki „összevissza” állásokba keveredett, és mindenféle munkát végzett, nehezebb dolga lehet a motlevéllel, de csak első ránézésre. Ki kell találni, mi a közös ezekben az állásokban: Voltál telesaleses, biztonsági őr, hipermarketben pénztáros, ruhabolti eladó, telefonos behajtó is? Ez minden esetben azt jelenti, hogy emberekkel kellett kommunikálnod, el kellett érned náluk valamilyen eredményt. A „közönség” gyorsan változott, hiszen egy-egy emberrel csak rövid ideig foglalkoztál. Ha ezt a közös pontot megtalálod a munkáidban, akkor itt pl. írhatod azt, hogy szeretsz emberekkel kapcsolatba kerülni, úgy érzed, jó a kommunikációs készséged, jó vagy abban, hogy röviden mondj el bármit, és el is érd vele, amit szeretnél stb. Erre lehet a motlevelet kihegyezni, ha olyan állásra jelentkezel, ahol ez fontos. És tudod, hogy hány ember nem képes arra az egyszerű feladatra, hogy felhívjon valakit telefonon, és megkérdezzen valamit? Ha te erre képes vagy, és ki is emeled, hogy nincsenek gátlásaid, ha vadidegen emberekkel kell kapcsolatba kerülnöd, akkor nyert ügyed van. Hátránya ennek a módszernek, hogy ugyanilyen állásokat fogsz vele bevonzani. De ha pénz kell, akkor ne válogass sokat.

A motivációs levél nagyszerű lehetőség arra, hogy bemutasd, miben vagy más, mint az összes többi jelentkező. Miben vagy kiemelkedő, miért veled lenne jó dolgozni, miért kell neked ez az állás? Írd le, és a tiéd lesz. Az őszinteség nem rombol, hanem sikerre visz.