Merre tovább, Európa?

Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában. Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszakadó Európa. Egy kis pillantás a számokra és azok mögé.

Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában. Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszakadó Európa. Egy kis pillantás a számokra és azok mögé.

A facebookon itt vagyok elérhető.

"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" – összegzett Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért felelős tagja a minap. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett 2012-ben. Mindez főként a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.

18 tagállamban csökkent a reálbér

2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés - ismerteti az Európai Bizottság. Magyarországon ugyanakkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindeközben Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.

Németország és Görögország: csak a valuta közös

A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten kívül. Az északi és déli eurózónatagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd 2011-ben 7,5 százalékra nőtt - ismerteti a bizottság.

Három részre szakadt Európa

Ezt erősíti az Eurostat friss statisztikája. Ha egy pillantást vetünk a rátákra, gyorsan láthatóvá válik, hogy Európa ki egyszerűsítéssel legalább 3 részre szakadt.   Az első csoportot a német-osztrák-luxemburgi-holland négyes alkotja, ahol rekord alacsonyak a mutatók, majd a Kelet-Európa, Skandinávia országcsoportok jönnek, a végén a dél-európai (görög, spanyol, portugál)  „válságországok” következnek a szintén bajban levő írekkel kiegészítve.  A trend sem biztató: Egy éves távlatban 7 tagországban - főként a 3 balti országban javult a helyzet, kettőben (Dánia, Magyarország) stabil maradt, míg 18 tagállamban (!)  romlott. Görögországban 7, Cipruson 4,5, Spanyolországban 3,6, míg Portugáliában 2,2 százalékponttal növekedett a ráta.

Fiatal munkanélküliség: még súlyosabb probléma

Hogy tovább szaporítsam a negatív tendenciákat, érdemes pillantást vetni a 25 év alattiak munkanélküliségi rátájára. Görögországban és Spanyolországban 56 százalékos (!) az állástalanok aránya. Olyan fiatalokról van szó, akik befejezték tanulmányaikat, készen állnak a munkára, ám nem kapnak állást. E tekintetben Magyarországon sem rózsás a kép: itt legutóbb 29 százalékos rátát jelentett a KSH, a pályakezdő állástalanok száma pedig új csúcsra, 60 ezer főre nőtt tavaly szeptemberben.

Németül tanul Dél-Európa

Nem nehéz megjósolni ennek a következményét. Az egyes országok a jövő szakembereit veszítik el, ugyanis a pályakezdők zöme mindenképpen dolgozni akar. Egzisztenciát teremteni, szakmailag fejlődni, családot alapítani, a tanulásba fektetett pénzt viszontlátni. Így ha otthon nincs munka, irány külföld. Most úgy tűnik, elsősorban Németország. A spanyolországi, az olasz, a görögországi, de még a frankfurti Goethe Intézetek igazgatói arról számoltak be néhány hónapja, tele vannak nyelvi kurzusaik. A termek pedig nem képzetlen, csodaváró álláskeresőkkel telnek meg. Németül tanul a spanyol mérnök, az olasz közgazdász, a görög orvos, a portugál informatikus vagy éppen a magyar CNC-esztergályos.

Jelenleg itt tartunk 2013 januárjában. A lecke fel van adva minden tagországban és Brüsszelben. Kíváncsi leszek a gyógymódra.

Munkanélküliségi ráta az EU-ban (százalék) Ausztria 4,5 Luxemburg 5,1 Németország 5,4 Hollandia 5,6 Románia 6,7 Málta 6,9 Belgium 7,4 Csehország 7,4 Egyesült Kir. 7,8 Dánia 7,9 Finnország 7,9 Svédország 8,1 Észtország 9,5 Szlovénia 9,6 Franciaország 10,5 Lengyelország 10,6 Magyarország10,9 Olaszország 11,1 Bulgária 12,4 Litvánia 12,5 Ciprus 14,0 Lettország 14,1 Szlovákia 14,5 Írország 14,6 Portugália 16,3 Görögország 26,0 Spanyolország 26,6

(A statisztika forrása: Eurostat, 2012. novemberi adat, 2013. január 8-án publikálva)