Meddig követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér?
A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését a dolgozótól. Kérdés, hogy milyen határidőn belül követelheti vissza a jogalap nélküli munkabért? Miként kell eljárnia a munkáltatónak a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?
A jogalap nélkül kifizetett munkabér
A jogalap nélküli kifizetések sokféle okból előfordulhatnak, így gyakori példa a munkabér kétszeri átutalása, vagy a teljesítménybér téves kiszámítása. Nem tartozik viszont a munkabér körébe például a munkavállalónak kifizetett költségtérítés, mivel az nem a munkavégzés ellentételezése. Ez természetesen nem azt jeleneti, hogy az alaptalanul kifizetett költségtérítést a munkáltató ne követelhetné vissza. Viszont ezekre a kifizetésekre a jogalap nélkül kifizetett munkabér szabályai helyett az általános szabályokat kell alkalmazni.
A visszakövetelés 60 napon belül, és azon túl
Az általános szabály szerint a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért 60 napon belül követelheti vissza. A határidőt a munkabér kifizetésének időpontjától kell számítani. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a dolgozóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítást vagy pedig a visszafizetési igényét fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíteni. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a visszafizetés iránti igényét, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig írásbeli fizetési felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben. Azt ezt meghaladó összeg bírósági úton vagy fizetési meghagyással követelhető vissza, amennyiben a munkavállaló önként nem fizeti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget. 60 napon túl, 3 éves elévülési határidőn belül a jogalap nélkül kifizetett munkabért akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató esetlegesen nem eléggé körültekintően járt el a kifizetésnél.
Milyen összegeket kell visszafizetni?
A bírósági gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalónak főszabály szerint nettó összegben kell visszafizetnie, mivel az adó megállapítási és adólevonási kötelezettséget rendszerint a munkáltató teljesíti. Így az általa levont adót is a munkáltató igényelheti vissza.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
