A méltányos mérlegelés elve – új elem a Munka Törvénykönyvében
Sok munkáltató figyelmét elkerülte, hogy az új Munka Törvénykönyve bevezetett egy új jogintézményt, a méltányos mérlegelés elvét. Például megtagadhatja-e az éjszakai műszakot a három kisgyermeket egyedül nevelő minimálbére é
Sok munkáltató figyelmét elkerülte, hogy az új Munka Törvénykönyve bevezetett egy új jogintézményt, a méltányos mérlegelés elvét. Például megtagadhatja-e az éjszakai műszakot a három kisgyermeket egyedül nevelő minimálbére édesanya? Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd, a Personal Hungary Emberierőforrás Menedzsment Szakkiállítás munkajogi szekciójának vezetője mutatja be ezt a jogelvet.
Az Mt. 6. § (3) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
Mit jelent a fenti jogelv a gyakorlatban? Láthatjuk, hogy a fenti elv a „teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során” merülhet fel.
Mikor határozza meg a munkavállaló teljesítésének módját egyoldalúan a munkáltató? Tulajdonképpen mindig, amikor a munkáltató utasításadási jogával él. Pl. beosztja a munkavállaló munkaidejét, rendkívüli munkavégzést, ügyeletet vagy készenlétet rendel el, kiküldetésre küldi a munkavállalót, vagy egy adott feladat elvégzésére utasítja a munkavállalót.
Mit jelent a méltányos mérlegelés elve a gyakorlatban?
A fenti utasításokat 
a munkáltató főszabály szerint – hacsak nincs pl. eltérő kollektív szerződéses vagy munkaszerződéses rendelkezés – egyoldalúan megteheti. Nem teheti meg azonban azt, hogy az utasításával (a „teljesítés módjának meghatározásával”) aránytalan sérelmet okozzon.
Milyen lehet az az aránytalan sérelem, amelyet a munkáltató – egyébként látszólag jogszerű – utasításával okozhat? Pl. ha a munkavállaló számára nem lehetséges adott munkaidőbeosztás mellett a gyermekeiről gondoskodni, az ilyen sérelemnek minősülhet? Véleményem szerint igen!
Éjszakai műszakban a három gyermeket egyedül nevelő anyuka
Konkrét esetben a három műszakban termelő, több ezres üzem egyik munkavállalója megtagadta az éjszakai műszakban történő munkavégzést. A munkáltató már el is készítette az azonnali hatályú felmondást, amikor kiderült, hogy a munkavállaló nem ok nélkül tagadta meg a munkáltató utasításának teljesítését, hanem erre méltányolható, jó oka volt. A munkavállaló egyedülálló szülő volt, három gyermekéből kettő súlyosan beteg. A beteg gyermekek éjszaka bármikor rohamot kaphattak betegségük okán. A munkavállaló elvált házastársa külföldön élt, szülei több száz kilométerre laktak. A munkavállaló egyszerűen nem tudta megoldani – különösen minimálbér-közeli fizetéséből – más módon, mint személyesen a gyermekei éjszakai felügyeletét.
A munkáltató végül belátta, hogy bár a fenti tényállás első látásra akár azonnali hatályú felmondást is maga után vonható munkavállalói kötelezettségszegésnek „néz ki”, valójában azonban – figyelembe véve a méltányos mérlegelés elvét – a munkáltató követett el jogsértést azzal, hogy a munkavállaló igen jelentős és méltányolandó magánérdekét a „teljesítés módjának meghatározásával”, azaz a munkaidő-beosztás közlésével, a munkavállaló éjszakai műszakra való beosztásával nem vette figyelembe.
Megjegyezzük, hogy a fenti eset rávilágít arra, hogy a még a látszólag „futószalagszerű”, döntések, mint pl. egy egész, akár több száz munkavállalóból álló műszak munkaidőbeosztása is végső soron egyedi, a konkrét munkavállalót érintő döntés jogi értelemben, így célszerű a fenti, méltánylandó szempontokat az ilyen döntéseknél is figyelembe venni.
Különösen érdekes lehet a méltányos mérlegelés elve a rendkívüli munkavégzés, vagy az ügyelet, készenlét elrendelésekor, vagy a kiküldetés kapcsán. Lehet, hogy olcsóbb pl. egy szombat estét is érintő repülőjegyet venni a kiküldetésre utasított munkavállalónak, de ha ez súlyosan sérti családi érdekeit, akkor jogellenes lehet, tényállástól függően.
Szintén felmerül a kérdés ennek kapcsán, hogy például mennyire korlátlanul lehet egy pihenőnapi (némileg leegyszerűsítve hétvégi) rendkívüli munkavégzést elrendelnie a munkáltatónak. Az nyilvánvaló, hogy ennek legalábbis (egyik) korlátja a méltányos mérlegelés elve.
Fontos jogelv a joggal való visszaélés tilalma
A fenti jogelvhez egyébként némileg hasonló, de talán kevésbé szigorú jogelv a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés egy látszólag jogszerű cselekmény, amely azonban valós célja szerint mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Például a bírói gyakorlat alapján joggal való visszaélésnek minősül, ha a munkavállaló alkoholos befolyásoltságának ellenőrzésére indokolatlanul gyakran kerül sor.
Látható, hogy a joggal való visszaélés tilalma annyiban különbözik a méltányos mérlegelés elvétől, hogy míg az előbbinél tényállási elem a munkáltató ártó szándéka, rosszindulata, úgy a másodiknál ártó szándék nélkül, egyszerű figyelmetlenséggel is megvalósítható a jogsértés.
A törvény szellemére is figyeljen a munkáltató
Mindenesetre figyeljünk arra, hogy munkáltatói utasításunk ne csak a törvény betűjének, de a törvény szellemének is megfeleljen!
Dr. Fodor T. Gábor a Personal Hungary Emberierőforrás Menedzsment Szakkiállítás munkajogi szekciójának vezetője
