A számviteli törvény 2016-os változásai

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz - írja Siklós Márta vezet

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz - írja Siklós Márta vezető tanácsadó, a LeitnerLeitner blog oldalán.

A jövő év elejétől hatályos változások mindenképpen pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90%-át –, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek majd az adminisztrációs terheik. A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségeket jelenthetnek a változások, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők számára. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, ugyanakkor a változások nem érinti az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat, az építőközösségeket és a külföldiek kereskedelmi képviseleteit sem.

A változások okai

A módosítások főként az uniós irányelveknek megfelelő egységesítést célozzák. Ezenfelül az is cél volt, hogy a magyar értékhatárok közelítsenek az uniós értékhatárokhoz, és a Ptk. és az adózással kapcsolatos jogszabályi változások miatt is szükség volt a törvény újragondolására.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. Lásd bővebben az Adózásról érthetően blog oldalon.

A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló készítési kötelezettsége. Lesznek, akik eddig pl. konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90%-a bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.

Az osztalékfizetést érintő változás

További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Az előbb ismertetett változás azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így merőben megváltozik.

Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015 májusi döntések utólag kerültek be.

2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.

A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van. Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére.

Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele és nincs lehetőség osztalékfizetésre.

Az értékhatár módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól

• Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.
• A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.
• Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.
• Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel-egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek-pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.
• Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.

Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők

A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.