Ha a csoport elakad… (munka- és alapfeltevés csoportok jellemzőiről)

A család húsvéti nyaralásáról visszatérve utunk Tavistock mellett vitt. És ha már Tavistock, akkor Wilfred Bion, aki csoportanalitikai tanulmányaim során a legnagyobb hatással volt rám, így fejlesztő munkámra is. Bion egyike volt az

A család húsvéti nyaralásáról visszatérve utunk Tavistock mellett vitt. És ha már Tavistock, akkor Wilfred Bion, aki csoportanalitikai tanulmányaim során a legnagyobb hatással volt rám, így fejlesztő munkámra is. Bion egyike volt azon úttörőknek, akit „az a furcsa új dolog, amit pszichoanalízisnek neveznek” Londonba csábított és aki analitikai megközelítésben tanulmányozni kezdte a csoportok jellemzőit és a csoportfolyamatokat. A II. világháborúban Bion – a tavistocki kollégákkal közösen – poszttraumás stressz eseteken kezdett dolgozni csoportos terápiát alkalmazva, melynek eredményeképpen született meg későbbi „Experiences in Group” című csoportterápiás alapműve.

Mit üzen nekünk ma a bioni elmélet? Valószínűleg mindenkinek van olyan élménye, hogy a csoportmunkát apróbb, sokszor érthetetlen dolgokkal tudja a csoport, vagy csoporttag szabotálni. Sokaknak láthatatlan, érthetetlen, hogy mi megy végbe ilyenkor és milyen erők hatnak a csoport teljesítőképességére.

Munkacsoport

Bion elmélete szerint minden csoport egy közös célért, reális, elérhető eredményekért jön létre. Ezt a formációt nevezzük munkacsoportnak.   A munkacsoportban a tagok tudatában vannak feladataiknak, képesek céljaikat, tevékenységeiket meghatározni. A csoport felállítása, felépítése is a cél elérését hivatott szolgálni. A csoport tagjai azért kerülnek, vagy csatlakoznak a csoportba, hogy a közös céljaikat megvalósítsák. A csoport működése tudatos: képesek a munkafolyamatot megtervezni, a tervek szerint együttműködni, szerepeket létrehozni és azok szerint dolgozni. Képesek érzelmeiket a csoportműködés javára fordítani, azokat megosztani, megbeszélni, tudatosítani.

Alapfeltevés csoport

Bion a munkacsoportok működése során azt figyelte meg, hogy a csoportok rendszeresen egy másik síkon is elkezdenek mozogni. A munkacsoportok kizökkennek saját menetükből és rejtett feltételezések és fantáziák mentén kezdenek el működni. E működést Bion az alapfeltevések szerinti működésnek nevezte el. Ez nem más, mint a „mintha”-helyzet: azaz valaki úgy viselkedik, „mintha ez és ez lenne a helyzet”. Ezek a tudattalan alapfeltevések, arra adnak választ, hogy hogyan működnek a csoportok. Ezek a mintha, vagy ahogy Bion nevezte „őrült működések”, egyszerű válaszok az idegességre és bizonytalanságra.

Vegytiszta munkacsoportok tartósan nem léteznek. Az alapfeltevések váltogatják egymást, a munkacsoport célon tartását meg-megakasztják. A csoportban megjelenő alapfeltevések a csoporttagok valenciájának összekapcsolódását jelentik, így a helyzetből fakadóan más-más alapfeltevés szerinti működés kerül előtérbe.

Bion 3 alapfeltevés típust azonosított: 1. Függőség; 2. Harc-menekülés; 3. Párképzés

1. Függőség

Ebben az alapfeltevésben működő csoportok célja az, hogy a tagok biztonsági igénye egy személyen keresztül kielégüljön és általa védelmet is nyerjen. A csoport úgy viselkedik, mintha nem értenének semmihez, a munkacsoport célját éretlenségük, tudásuk hiányában képtelenek megoldani és ebben csak egyvalaki tud segítséget nyújtani, a csoportot megmenteni: a csoportvezető, a megmentő, a mindentudó. A csoportban a tagok ellenállnak a racionális tudásnak, produktív munkát nem végeznek, a valóságtól elszigetelődnek. A csoport két szerepkörben működik: a mindentudó, aki a csoport igényeit kielégíti és az elfogadók (a csoport többi tagja), akik szükségét érzik a gondoskodásnak.

A függőség alapfeltevésben működő csoportok mindent megtesznek azért, hogy a csoportvezető (vagy a kiválasztott személy) elfogadja isteni szerepét: tudással, csodás képességekkel, mindentudó emberfeletti erővel ruházzák fel. Amennyiben a csoportvezető értelmezi a csoport működését, úgy a csoport vagy nem vesz róla tudomást, vagy újabb manőverekkel próbálják szerepébe belekényszeríteni (pl. csoporttagot betegítenek meg, hogy a csoportvezető megmenthesse, gondoskodjon róla), ezzel is elérve a csoport célját: megszabadulni a bizonytalan, kellemetlen érzésektől. Ha a csoportvezető nem áll be az alapfeltevés szerinti működésbe, a csoport más vezető után néz. (és hát ambiciózus, a vezetővel dacoló csoporttagot nem is olyan nehéz találni…

2. Harc-menekülés

Ebben az alapfeltevésben működő csoportok azt gondolják, hogy gondoskodni kell önmaguk fenntartásáról (tehát az elsődleges cél a fennmaradás) és azon vannak, hogy cselekvésükkel bizonyítsák létezésüket. Az a tag lesz ebben az esetben a vezető, aki felismer, vagy önmaga kialakít egy ellenséget, aki ellen a csoport harcolhat, vagy aki elől menekülhet.

A vezető tehát mozgósítani, bátorítani, összefogni, cselekedetekre ösztönözni, irányítani tud. A sikeres vezető paranoid jellemzőkkel bír, hiszen akkor is kell csoportot fenyegető ellenséget találni, ha az éppen nincs is. A vezető nem fél az önfeláldozástól sem. E feláldozás nemcsak a csoportvezetőt, hanem az összes csoporttagot érinti: ebben az alapfeltevésben működő csoportok nem tolerálják a „betegségeket”, hiszen a harc áldozatokkal jár.

A harc-menekülés alapfeltevésben élő csoport nem segíti az önreflektív működést. A csoport kerüli az önmagával való szembenézést, a tagok a munkacsoport céljától eltérően különböző tevékenységekbe fognak, késnek, vagy akár hiányoznak a csoportból.

3. Párképzés

A párképzés alapfeltevésben működő csoportok osztott tudattalan feltételezése az, hogy a csoport létezését az ideális pár megtalálása indokolja; egy olyan páré, aki csodás megoldásokat és válaszokat adhat a problémákra, melyekkel a nehézségek leküzdhetők. A csoport célja, hogy újra teremtsen: egy megváltót, Messiást hozzon a világra.

A csoport párképzési alapfeltételezés szerinti működését segíti, hogy tagjai félnek a változás fájdalmával szembesülni (ami a munkacsoport velejárója lenne) és menekülnek a kiszolgáltatottság érzésétől. A párképzési alapfeltevésben biztonságot, szeretetet, kiszámíthatóságot kapnak.

A csoportban megfigyelhető, hogy két tag (vagy éppen két alcsoport) dominálja a csoport folyamatait, a csoport többi tagja pedig áhítattal figyeli, issza a pár szavait. A pár dominanciája a csoport tagjait reménységgel tölti el, hiszen ők fogják a messiást, a csoport problémáját megoldó 3. személyt, vagy ügyet megalkotni.

A csoportban a reményteli várakozás, az optimizmus, gyengédség és szeretet érzése uralkodik. A csoport vezetője egy még meg nem született „személy”. Amennyiben az új személy, eszme, gondolat megszületik, úgy a tagok azonnal elkezdik azt tagadni, hiszen a megszületéssel a csoport kérdőjeleződne meg.

Mit láthatunk az alapfeltevés csoportoknál?

Elsőként azt láthatjuk és érezhetjük, hogy a munkacsoport céljának eléréséhez nincsen meg minden feltétel. A személyes elfojtások ugyanis racionális megoldásokat blokkolnak, amelyek a munkacsoportok működését lehetetlenítik el. Az alapfeltevések működésének oka, hogy a csoport stabilitását biztosítja a külső és belső stresszel szemben.

Hogyan működnek az alapfeltevés csoportok?

• A csoport belső érzelmi és pszichológiai sorompót észlel, ami nem a feladattal kapcsolatos
• A tagok nem tudatosak a sorompókat illetően
• Alap, mert a kifejezett félelmek ösztönszerűek
• Feltevés, mert a csoport úgy működik, mintha a feltevés igaz lenne
• Az időkeretek elmosódnak, a „mintha-tér” korlátlan idejűvé válik
• A kritikus beszélgetéseket és reflexiókat kerüli a csoport
• A csoport eredményessége zuhan

A bioni elmélet margójára

A bioni elmélet senkit sem ruház fel fejlesztői varázspálcával. A modell ismerete sajnos nem ad kezünkbe könnyen alkalmazható és minden helyzetben csodát ígérő megoldásokat.

Mindösszesen azzal segít, hogy keretet, modellt, egy újabb lencsét és megértést hoz, jó esetben pedig elfogadást a csoport működésére. Fejlesztőként legfőbb dolgunk, hogy a csoportokat reflexív működésmóddal közelebb hozzuk a munkacsoportbeli működésükhöz. A reflektív működés ugyanis az egyik legjobb eszköz a változások kapcsán megjelenő izgatottság, félelem, frusztráció feldolgozásának.

Csoportműködéssel kapcsolatos egyéb blogbejegyzéseinket itt olvashatod.

Szabó Zsófia  - szervezetfejlesztési konzulens, coach

www.ascon.hu

Felhasznált irodalom:

• J.&N. Symington: W. Bion klinikai munkássága
• Margaret J. Rioch: Wilfred Bion munkája csoportokkal
• Szőnyi Gábor: Csoportok és csoportozók
• Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata
• Manfred Kets de Vries: Organizations on the couch: A clinical perspective on organizational dynamics (http://www.vacature.com/bestewerkgever2005/pdf/200404_Organizations.pdf)