A nézőpontváltás kora: a koronavírus előnyei (?)

A nyugati társadalmak alapvető beállítottsága a nehéz helyzetekre adott pesszimista hozzáállás. Panaszkodunk, siratunk, sajnálkozunk. Míg a keleti kultúrában egy temetéskor is ünneplik az új életet. Kicsit messziről indultunk, azonban mindjárt elmagyarázzuk hogyan is kapcsolódik a nézőpontváltás gondolatisága a koronavírus-helyzethez.

Az önmagunkba fektetett energia megtérül

A pesszimista forgatókönyv szerint az emberek általában keseregnek és bosszankodnak, amikor váratlan és nehéz helyzettel találják szembe magukat. Ez annyira régi, kódolt mintázat, hogy nemcsak változtatni nehéz rajta, de felismerni is. Tudatos önmunkával, azonban minden felülírható. Így az is, hogy megtanuljunk nézőpontot váltani, és ahogy a nagysikerű Brian életében is megénekelték: „mindig nézd az élet napos oldalát”. Bár sokaknak ez elcsépelten és közhelyesen hangzik, de ha ez sikerül, az az egész életünkre pozitív kihatással lehet.

„A (nézőpont)változás jó nekem”

Ennek alaptézise, hogy ahelyett, hogy keseregnénk azon, amin nem tudunk változtatni, inkább tanuljunk meg együtt élni vele és kihozni belőle a legtöbbet. A koronavírus erre most tökéletes gyakorló felület, hisz akaratunk ellenére kényszerít változásra. A változás pedig nem könnyű, főleg, ha nem saját elhatározásból születik meg, ugyanakkor mindig jó tükröt mutat a hiányosságainknak. Az élet gyakran olyan kihívások elé állítja az embert, amivel dolga van, és amit egyébként képes is megugrani. A teszt éppen az, hogy van-e elég hite és kitartása.   A mostani helyzetben is meg kell látnunk a pozitív hozadékokat: bár a változás nem volt tervezett, az ember kiváló alkalmazkodó- és túlélőképességének köszönhetően képes azonnal reagálni a változásokra és kihozni belőle a legtöbbet.

Digitális-robbanás 2.0

A Harvard Business Review cikke is ezen a hozzáálláson alapszik. Eszerint, ha a digitalizációt nézzük, az oktatás egészen elmaradott adatokat mutatott ezen a téren még Amerikában is. Egy kutatás szerint a legnagyobb egyetemek költségvetésében is csak elenyésző százalékot költöttek a digitális fejlesztésekre. Az Amerikai Oktatási Hivatal adatai szerint a diákok egyharmada hallgatott csak valamilyen online kurzust, míg kétharmaduk a klasszikus bejárós módon vett részt az oktatásban. A kutatás szerint az oktatás reagált a legkevésbé a digitális robbanásra, így nem véletlen, hogy épp ez az a terület, ahol most a pandémia során a leginkább kiütköznek a hiányosságok. Nézőpontváltásra van szükség.

Olvasd el a HBR cikkét itt.

További hasonló témájú cikkek:

Milyen kihívások elé állította a koronavírus a szervezeteket?
Így tartsd kontroll alatt a problémát, hogy ne zilálja szét az életedet!
5 szokás, amely hozzájárul  a szervezet fejlesztéséhez