A pozitívan megfogalmazott visszajelzés fontossága bizonytalan időkben
A Harvard Business Review oldalán jött szembe egy írás arról, mennyire fontos, hogy bizonytalan időkben még gyakrabban és pozitívabban megfogalmazva adjunk visszajelzést a kollégáink felé. A Covid-19 megjelenésével ugyanis az ember egészséges lelki működésének alapvető szükségletei közül több is veszélybe került, így a biztonságérzet is. Hisz ha biztonságban érezzük magunkat, sokkal hatékonyabban tudunk működni az életünk minden területén. A bizonytalanság állapota ugyanis az egyik legmérgezőbb állapot. Félelemkeltő és bénító hatása kihat az élet minden területére, szorongást, motiválatlanságot és frusztrációt vonz magával. Minden bizonytalanság legfélelmetesebbike mégis a létbizonytalanság állapota. A koronavírus pedig sokaknál kapcsolta be ezt a vészcsengőt.
Visszajelzés kontra visszajelzés
A járvány megfékezése okán hozott korlátozások a gazdaságra is erős hatást gyakoroltak. Egyik napról a másikra kerültek addig jól menő vállalkozások a csőd szélére, de még azok a cégek is, akiknek sikerült túlélni és tovább működni, három hónapnál távolabbi terveket jellemzően nem igazán tudtak vázolni a munkavállalóiknak. Sokan vesztették el az állásaikat, de még azok sem érezhették és érezhetik magukat teljes biztonságban, akiket nem bocsájtottak el eddig. Ezek az emberek is nap, mint nap a bizonytalanság fullasztó állapotában kell, létezzenek. Ilyenkor pedig a legkisebb visszajelzés is életmentő hatású lehet.
Szervezetfejlesztő cégként régóta foglalkozunk a visszajelzés fontosságával, a visszajelzési kultúra mélyítésével, aminek most még erősebb megvilágításba kell, kerüljön, mint eddig bármikor. Az ember ugyanis akkor működik jól, abból ért és azáltal fejlődik, ha reflektálnak a tetteire. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ezt hogy teszik. Visszajelzés és visszajelzés között is van különbség.
Rombolás helyett építsünk
Fontos, hogy kritizálás helyett mindig pozitívan megfogalmazott üzeneteket közvetítsünk, kifejezve a saját érzéseinket. Vezetőként fontos megérteni, hogy egy helyesen megfogalmazott visszajelzés a munkavállaló felé félelem és rombolás helyett a munkakedvet, a hatékonyabb munkavégzést, az elköteleződést és az önbecsülést is növeli. Ahogy vezetőként azt is fontos tudatosítani, hogy ha jól működő szervezetet szeretnénk vezetni, ami az elköteleződésen, a bizalmon és a lojalitáson alapszik, akkor alá-fölérendeltségi viszony helyett, partneri kontextusban szükséges kommunikálni a beosztottakkal, egyenrangú félként kezelve őket, mert csak így jöhet létre előremutató kétirányú kommunikáció. Ennek fontos része, hogy vezetőként ebben a helyzetben is vezetnünk kell, mégpedig azzal, hogy kritika és önbecsülés romboló kommunikációs helyett, tükröt tartva a munkavállaló elé segítünk neki egy másik nézőpontba helyeződni, amelybe belenézve felismerheti egy-egy probléma, hiányosság hatását a szervezet életére, a munkavállaló munkájára nézve. Ezután pedig a közös gondolkodás és megoldáskeresés útján haladva erősíthetjük az elköteleződés érzését a szervezet iránt. Sok esetben – különösen a nagy múlttal rendelkező hazai vállalatok – nehezen fogadják be ezt az újfajta gondolkodást, azonban a transzformáció a siker elengedhetetlen hozadéka a jövőt tekintve.
További cikkeink hasonló témakörökben:
- Visszajelzünk a visszajelzési kultúráról
- Nem lát, nem hall, nem beszél
- A szomszéd fűje mindig zöldebb – avagy a visszajelzési kultúra fontossága a tisztelet jegyében
- Biztonság és bizonytalanság kezelése – miért fontos ez egy gyorsan változó környezetben?
- Légy a bizalom hőse! – miért és hogyan építsünk bizalmat a szervezetünkben?