Ördögi kör?

A közszolgáltatások hatékonyságának javítására nincs kormányzati intézkedéscsomag - emelte ki Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara és társszervező kamarai partnerei együttműködéséb

A közszolgáltatások hatékonyságának javítására nincs kormányzati intézkedéscsomag - emelte ki Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara és társszervező kamarai partnerei együttműködésében rendezett üzleti ebéden. Az MNB szerint az állami szférában a nyilvánosságra került - mintegy 30 ezres - létszámleépítésből 25 ezer fő az "Út a munkába" program keretében foglalkoztatott közmunkások elbocsátását takarja.

Nem egyenletes a leterheltség, a teljesítmény az egyes szervezetek vagy akár adott intézmény egyes szervezeti egységei között. Dolgoztam a közszférában több éven keresztül, így saját magam is tapasztaltam. Tanácsadócégek vezetőjeként pedig tudom, hogy máshol sem az. Mégis gyakorlatilag az idén a kormányzati intézményhálózatban végrehajtott strukturális átszervezéseket nem nagyon előzte meg szervezeti átvilágítás, a hatékonyságnövelés irányába ható intézkedés - annak ellenére, hogy azért erre az üzleti szektorban akad példa. A mamutminisztériumok létrehozása, régiek megszüntetése, új szervezetek kialakítása az eddigi visszajelzések alapján kevésbé volt eredményre vezető. Ugyanakkor több konfliktus, szervezeti, hatásköri, teljesítményprobléma is kiszivárgott. Egyes új vezetők alkalmasságát pedig a sajtó is felveti rendszeresen.

Bár tudatosan törekszem saját és kollégáim eszközeivel (oktatás, kutatásaink/felméréseink eredményét bemutató tanulmányok publikálása, workshopok és konferenciák szervezése a tapasztalatcsere érdekében, tanácsadói tevékenység stb. útján) évek óta, hogy a közszféra és a versenyszféra közötti információcsere, gyakorlatok, tapasztalatok megosztása révén javuljon mindkét szektor hatékonysága, sajnos többnyire kényszerű csalódás az eredmény. Alig-alig akadt ugyanis olyan állami/önkormányzati szervezet, egy-egy elkötelezett szakember, vezető, aki a saját irodájából kitekintve hajlandó lett volna például az üzleti szektorban bevált gyakorlatokat megismerni (benchmarkolni), netán alkalmazni.

A megjelent üzletemberek Karvalits Ferenc előadását követően több kérdést is feltettek. Dr. Batizi Gyögy, a Goessler Kuverts Kft. ügyvezetője arra volt kíváncsi: vajon nem okozhat-e gondot, egyfajta ördögi kört a 3 ágazatot sújtó különadó kapcsán, hogy szinte biztosan áthárítják az érintett cégek azt. Nem lehet-e ebből 3-5 év múlva újabb költségvetési hiány, mivel az áthárítás miatt megdráguló termékek, szolgáltatások vagy az esetleg elbocsátandó munkavállalók miatt csökken a fogyasztás, visszaesik a kereslet, s így csökken majd a termelés és a szolgáltatás szintje is.

Vajon döntésük előtt tájékozódtak-e a kormányzati döntéshozók bármiféle piaci információból, a versenyszféra bármely érdekképviseleti szervétől arról, hogy milyen reakciók várhatóak, milyen lépések lesznek, milyen döntéseket fognak hozni az érintettek? Arról lehetett híreket hallani, hogy az érintettek lobbitevékenységének elkerülése érdekében ezt nem tették meg.

De legalább készítettek-e hatástanulmányt, előzetes szakmai felmérést? Vagy csak ad hoc módon döntöttek?

Az MNB alelnöke azt mondta, hogy számításaik szerint 1%-os inflációnövelő hatással bírna, ha a különadók teljes mértékben áthárításra kerülnének. Elemzésük alapján vélhetően erre teljes mértékben nem kerül sor, azonban így is mintegy 0,3%-os inflációnövekedést várnak az áthárítás hatására. Márpedig az illúzió szerinte, hogy ez nem a háztartásoknak jelent majd terhet.

Munkám során eddig is hangsúlyoztam, s ehhez próbáltunk segítséget, eszközöket is adni, hogy a szervezeteknek a hatékony működés érdekében nem egyszeri, hanem tartós teljesítmény elérésére kell motiválni a vezetőket és a munkavállalókat. Ez persze az üzleti szektorban is csak hellyel-közzel valósul meg.

Jelenleg azonban mintha hiányozna bármiféle koncepció a teljes közigazgatási szervezetrendszer hatékonyabbá tételére, az állampolgárokat és a vállalkozásokat szolgáló, teljesítményorientált, szolgáltatást nyújtó állam kialakítására. Amennyiben azonban a költségek nem csökkennek hosszú távon, állandóan a lyukakat kell betömködni, akkor - akár különadók bevezetésével vagy a nyugdíjakból származó források megszerzésével - csak a bevételi forrásokat kell növelni. Ez az egyoldalú megoldás azonban a tapasztalatok alapján a gazdálkodó szerveteknél is csak kevés esetben válik be.

Márpedig az átalakításra vonatkozóan óriási az igény mind a vállalkozások, mind az állampolgárok jelentős részében. A felhatalmazás a döntéshez és a cselekedetekhez pedig rendelkezésre áll. El kellene kezdeni tehát valamit. Mert ha most nem, akkor mikor?

DARA Péter