Monitor előtt dolgozik? Óvja szemeit!

Az irodai munka során számos ember érez a szemében különböző mértékű szem-irritációt, szemszárazságot, és ez az állandó diszkomfort érzet az életminőséget is ronthatja.

Mi áll a szemszárasság hátterében?

A szemészeti tünetek mögött a kevés pislogás, a túlfűtött irodai levegő, a légkondicionáló túlzott használata mellett számos egyéb (szemészeti és általános) ok is szerepelhet.

A szem elülső felszínét (kötőhártya, szaruhártya) a könnyfilmünk védi, szemszárazság esetén a védő funkció kiesése számos tünetet okozhat. A szemszárazság leggyakoribb tünetei közé tartozik az égő, „szúró” idegentest érzés a szemben, „mintha porszem, szempilla ment volna bele”. A szemünk gyakran vörös, érzékeny, akár szem-fájdalmat is érezhetünk. Szemben fáradtságot, fényérzékenységet, akár homályos látást is észlelhetünk.

A szemszárazság kialakulásában régen elsősorban az idős korban észlelt csökkent könnytermelés játszotta a döntő szerepet. Ma már sokkal fiatalabb életkorban fordul elő és gyakoribb, hogy külső körülmények, hatások következtében alakul ki. Ez történik az irodai munka során – amikor a monitor előtti koncentrált munkavégzéskor kevesebbet pislogunk, ilyenkor túlfűtött irodában, a mesterséges világítás, a légkondicionált helyiség túl száraz levegője miatt a szokásosnál több könnyre lenne szükség a szem nedvesítéséhez, tisztításához, a kötőhártyát védő, tápláló könnyfilm folyamatos fenntartásához. A tartós számítógép használattal járó irodai munka során észlelt tüneteket „Office eye” („Irodai szem szindróma”) vagy Computer Vision Syndrome (CVS) néven is nevezik.

A szemszárazság kialakulásában, a digitális eszközök tartós használatakor észlelt ritkább pislogás mellett szerepet játszhatnak szemészeti beavatkozások (kontaktlencse-viselés, „lézeres” beavatkozások), de általános betegségek (Sjögren-szindróma, cukorbetegség, pajzsmirigy betegség) kísérő tünetei is lehet, valamint bizonyos gyógyszerek (depresszió ellenes készítmények, fogamzásgátlók) mellékhatása is szerepet játszhat a kialakulásában. A különböző hatások össze is adódhatnak, emiatt az érintetteknek még inkább fel kell figyelni az első tünetekre, és mielőbb tenniük kell ellene.

A szemszárazság nem csupán kellemetlen, szubjektív tünetek együttese, de a könny védő funkciójának kiesése miatt a kötőhártyán, szaruhártyán mikro-sérülések keletkeznek és a szem elülső részén fertőzés, gyulladás alakulhat ki. (Száraz szem szindrómáról beszélünk, amikor a kötő- és szaruhártya szárazság miatti gyulladása is fennáll)

Mire jó a könny?

Normál esetben percenként 20-24-szer pislogunk. Erre nagy szükség van: a szemhéjnak ez a finom, ismétlődő mozgása – az ablaktörlő lapáthoz hasonlóan - teríti el filmszerűen a szem felszínén a könnyet. A könny speciális összetételű folyadék, mely védi, tisztítja, táplálja a szem elülső felszínét. Kiegyenlíti a szaruhártya felületének kisebb egyenetlenségeit, így biztosítja a fénytöréshez ideális, sima felületet. (A szemszárazság esetén sokszor panaszkodnak homályos látásra.) A könnynek fontos szerepe van az oxigénszállításban és antibakteriális hatása is van. (ezek főként a kontaktlencsét viselőknél bírnak jelentőséggel).

Ha nem termelődik elegendő mennyiségű vagy minőségű könny ehhez az összetett funkcióhoz, vagy a koncentrált figyelem miatt „elfelejtünk” pislogni (a képernyőt mereven bámulva percenként 7-10-re csökken a pislogás gyakorisága), esetleg a tartós légkondicionáló használat miatt túlzottan száraz a levegő, akkor a könny védőfunkciója károsodik. Kezdetben a kötőhártya kipirosodása látható, majd súlyosabb esetben a kötőhártyán, vagy a szaruhártyán mikro-sérülések keletkeznek és a könnyfilm bakteriális fertőzésekkel szembeni védőhatásának gyengülése, a folyamatos tisztítás és fertőtlenítés elmaradása miatt a kórokozók könnyebben bejuthatnak a szembe és gyulladást is okozhatnak a szemben.

Látásvédelem az irodai munka közben

• Ha ismerjük a szemszárazságot kiváltó okot (légkondicionálás, alacsony páratartalom), akkor ezt kell megszüntetni, elkerülni!
• A légkondicionáló rendszeres tisztítása, az „ideális” beállítása fontos lépés lehet.
• Ha túl alacsony a levegő páratartalma, akkor párásító készülék vagy tálkák használatával, szobanövényekkel segíthetünk rajta.
• A belső hidratálás is fontos: biztosítani kell a megfelelő, legalább napi két liter folyadék bevitelét!
• Nézzen körül, megfelelően van-e kialakítva a munkaállomása: a monitor legyen megfelelő távolságra (50-90 cm-re a szemétől), a monitort szemmagasság alá kell helyezni, és az asztallap a billentyűzettel hasonló, kényelmes távolságra legyen!
• A munkavégzés során tudatosan tartson szüneteket – legalább óránként álljon fel a gép mellől 5-10 percre, járkáljon, végezzen néhány izom-lazító” gyakorlatot, nézzen felváltva közeli és távolabbi tárgyakra! (Sok országban a „20/20/ 20” szabályt a javasolt – szakítsuk meg a munkát húsz percenként, és legalább húsz másodpercre nézzünk minimum húsz méter távolságra.)
• A megfelelő világításról többféle világítóeszközzel, egyszerre használt mennyezeti és asztali lámpával gondoskodhat. Kerülje a monitor felszínének tükrözését, lehetőleg álljon a képernyő az ablakra merőlegesen, szükség esetén használjon fényszűrőt is!

Ha a fenti, általános javaslatok nem segítenek, akkor műkönny alkalmazásával sokszor elmulaszthatók a tünetek. A különböző műkönny cseppek feladata a sérült könnyfilm visszaállításával a kötőhártya és a szaruhártya sejtjeinek mikro sérüléseinek helyreállítása és így a panaszok csökkentése.

Amennyiben a fentiek ellenére sem észlelhető javulást, akkor mielőbbi szemészeti vizsgálat javasolt! Ilyenkor a szemészeti vizsgálat célja a szemszárazság tüneteihez hasonló tüneteket okozó más szemészeti betegségek differenciálása, azok kezelése, illetve súlyosabb, a szem elülső részén gyulladást okozó szemszárazság esetén egyéb terápiás lehetőségek (gyulladás csökkentő csepp, krém) alkalmazása.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.