Én-komponálás a weben

Írta: Hajdrik Anita Mai témánk „A közösségi média szerepe az álláskeresés folyamatában” zord címet is kaphatná, de a téma önmagában is elég komoly, felesleges még „ráfeszíteni” egyet a címmel is. A cikk végére - bízom

Írta: Hajdrik Anita

Mai témánk „A közösségi média szerepe az álláskeresés folyamatában” zord címet is kaphatná, de a téma önmagában is elég komoly, felesleges még „ráfeszíteni” egyet a címmel is. A cikk végére - bízom benne -, vágyat érzel majd a webtudatosságod fejlesztésére.

A közelmúltban a Facebookon posztoltam a témáról, amelynek a lényege ez volt:

Készült egy felmérés arról, hogy a kiválasztást végző külföldi szakemberek (több, mint 2300 válaszolt) miért nézik meg a közösségi médiában a jelentkezők profilját.

Sorrendben erre kíváncsiak:

• Profi színben tünteti-e fel magát az illető?
• A vállalati kultúrába illeszthető-e a habitusa?
• Milyen egyéb képességek vannak a birtokában?
• Milyen a kommunikációs képessége?
• Fogyaszt-e alkoholt vagy drogot (találnak-e erre utaló jelet)?
• Kreatív-e és ha igen, ez miben nyilvánul meg?
• Sokoldalú-e?

(forrás: careerbuilder.com)

Utánajártam a témának és most összefoglalom a tapasztalataimat is.

Fontos leszögeznünk, hogy a HR–esek részéről történő „kutakodás” a személyes profilokban NEM magyar specialitás, mint ahogy sokan hiszik. Külföldön talán még nagyobb és kiterjedtebb „hagyománya” van a történetnek, sőt, az erről szóló híreket átnézve a közösségi médiában – a cég számára hátrányos – szereplésre való hivatkozással egyre több munkaviszony megszüntetésről is hírt adnak. Ebben a cikkben hirtelen 10 olyan esetről is olvashattok, amely során a munkáltató azonnal reagált. Holott ezekben többségében nem is leendő munkavállalókról van szó, hanem már meglévőekről.

A fentiekből következik, hogy az interneten való megnyilvánulásokkal nem csak az álláskeresőknek kell csínján bánnia, a munkaviszony is megszüntethető, ha megsérted a munkáltatód jogos gazdasági érdekét például egy fórumon történő hozzászólásoddal.

Amikor a közösségi médiától tartanak a jelöltek, akkor tulajdonképpen „beszűkülten” gondolnak az internetre és arra a lehetőségre, hogy a HR-es kollégák mely fórumokon tájékozódhatnak. Létezik a webtudatosság kifejezés, amely kifejlesztését érdemes azonnal egy másik szép fogalom elsajátításával kezdeni és kipróbálni a gyakorlatban: ego-surfing. Vagy ego-googling. Írd be a keresőbe a neved és csodálkozz rá, hogy ha ugyanezt teszi egy HR-es, akkor mit lát rólad. Milyen a te digitális identitásod?

Attól szép a XXI. század, hogy meg kell ismerkednünk olyan kifejezésekkel, mint például az identitás-menedzsment. Felejtsd el tehát a szorongást a magánszférád megsértése miatt a Facebook-on, és webtudatosan alakítsd ki „önmagad” – de az egész interneten.

Fogadd el, hogy a munkáltatók hús-vér emberek, akik szintén hús-vér emberekkel fognak együttdolgozni. A nap 8-9-10-11 órájában nem szaktudással, kompetenciákkal, képességgel és készségekkel töltik együtt a napjaikat, hanem emberekkel. Az emberek családi háttere, szabadidős tevékenysége, érdeklődési köre és a magánéletében való megnyilvánulása pedig RÉSZE LESZ a munkáltatónál eltöltött idejének is, és mint ilyen, ez nem semleges a munkáltató számára. Ő fizet – vagy mondjuk úgy, vásárol meg, mint humán erőforrást -, és a jellemzően túlkínálati piacon bizony válogatni fog. Az alapján is, hogy mit lát rólad az interneten. Mint ahogy vásárlóként te is válogatsz, ezer szempont szerint.

Nagy guruk víziója az, hogy a profilokkal való pályázás rendíthetetlenül be fog következni, a Facebook és a LinkedIn mellett még a Google+-nak is nagy jövőt jósolnak. (Ők temetik a hagyományos önéletrajzot – itthon azért ettől még messze vagyunk.) Mindenesetre halkan adok egy jó tanácsot: Igazi Előremenekülőként ismerkedj, barátkozz a TalentBin honlapjával, nézegesd, szeretgesd az Entelo honlapját és a Gild-et is. (.com)

A fentiek figyelembe vételével tehát azt mondom, hogy ne állj ellen, fogadd el, hogy minden, amit az interneten megosztasz magadról az felhasználható ellened és melletted is. Tudj erről, fejleszd a webtudatosságodat és azt az energiát, amit a hadakozásba fektetnél, fordítsd inkább a saját magad hasznára.

A téma rendkívül sokrétű. Egy blogbejegyzés – de talán három sem – elegendő annak részletes bemutatására, hogy milyen előnyei, illetve kockázatai vannak a web-jelenlétednek. (Ha feldobtok egy nagyon konkrét, általatok fontosnak tartott témát vagy kérdést, arról persze szívesen elmondom a véleményem.) Álláskeresőként a fenti pontokat mindenképpen érdemes szem előtt tartani.

Ha össze kellene foglalnom, azt mondanám, amit eddig is tanácsoltam: légy hiteles. A web-képed ugyanúgy hozzád tartozik, mint az önéletrajzod, vagy a személyes találkozáson mutatott összképed. Igyekezz úgy megnyilvánulni a weben is, mint máshol: felelősen és tudatosan.  Abból még sosem volt baj. Fogd fel pozitívan és láss munkához: komponálj egy vonzó, kreatív, elragadó képet magadról a neten. Mutasd meg a szakmaiságodat, az értékeidet, legyenek okos hozzászólásaid fórumokon! De megsúgom, nem fog mindenkinek sikerülni. Ha attól tartasz, hogy ezt a háttérmunkát azzal a szándékkal is meg lehet csinálni, hogy kvázi „átvágjuk” a nagyvilágot – benne a HR-eseket is, akkor részben igazad lesz. De hidd el, ez olyan fokú tudatosságot és kitartást igényel, amellyel nagyon kevesen rendelkeznek. És hosszútávon a hiteles tudatosság-kitartás kombináció, megspékelve egy kis következetességgel igen keresett és értékes kompentencia a munkaerőpiacon… De készülj fel arra, hogy a fentieket aztán a személyes találkozás alkalmával kiemelkedően jól kell képviselned!

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd felénk ezt egy like-kal. Ha szerdánként olvasnál tőlünk hírlevelet is, kattints ide és iratkozz fel.