Hátrább az agarakkal!
A zaklatás kiemelt médiatéma mostanában. Gyakran fennáll a veszélye annak, hogy ha megkérdőjelezünk egy álláspontot, akkor ez a zaklatás vádját vonja maga után. Amikor megkérdezzük a hallgatóinktól a tréningen, hogy melyek a legnehezebb tárgyalási helyzeteik, akkor a többség azt válaszolja, hogy azok, amikor a másik fél agresszíven viselkedik. A hatalommal és erőfölénnyel történő visszaélés egy fontos téma az életben.
Mindazok, akik nagyobbak, erősebbek, tapasztaltabbak vagy a szervezeti hierarchiában előrébb tartanak, pozitívan is és negatívan is érvényesíthetik a hatalmukat.
Az emberek azért élnek vissza a hatalmukkal, mert abból előnyük származik. Amikor egy tárgyalásra felkészülünk és felmérjük az erőviszonyokat, érezhetjük úgy, hogy nem vagyunk előnyös helyzetben (tapasztalataink szerint sokszor a tárgyalók alábecsülik saját erőviszonyukat).
Ha úgy gondoljuk, hogy egyensúlyban vannak az erőviszonyok és összhangban vannak a céljaink, akkor vizsgáljuk meg azt, hogyan érhetünk el mindkét fél számára előnyös eredményt. Ebben az esetben az együttműködő hozzáállást célszerű alkalmazni. Ha úgy érezzük, hogy a céljaink összhangban vannak, a másik félnek viszont mégis nagyobb a befolyása és ereje, akkor vonjunk be a tárgyalásba minél több olyan dolgot, amelyet a tárgyalóparnerünk értékel és szeretne megszerezni. Ezzel tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a mi számunkra is előnyös eredményt érjünk el.
A problémák általában akkor merülnek fel, amikor az egyik fél úgy gondolja, hogy a saját céljai elérése érdekében keresztülgázolhat a másikon. Nagyon ritkán fordul elő, hogy semmi erő sincs nálunk. Valami van, amit a másik fél szeretne tőlünk, és az agresszív hozzáállás többnyire csak taktikai eszköz. Azért erőszakosak, mert korábban ez már bevált, és megtehették következmények nélkül, akár velünk, akár másokkal szemben.
A hatalommal való visszaélést általában az határozza meg, hogy mi a saját álláspontunk az adott helyzetben. A közelmúltban egy költségvetésről szóló bizottsági ülést hangoskodással szakított félbe egy csoport, amely Palesztina mellett szólalt fel. A bizottság egyik tagja ezután megpróbálta a hangoskodókat kivezettetni. Biztos vagyok benne, ha bármelyiküket megkérdeznénk, hogy melyikük élt vissza a hatalmával, mindketten azt válaszolnák, hogy a másik fél, és hogy a saját viselkedésük volt jogszerű. Bármit is tennénk vagy mondanánk egy tárgyaláson, előtte érdemes átgondolni, hogy a másik fél szemszögéből ez hogyan fog látszani.
Mint sok más helyzetben, a helyes kommunikáció ebben is kulcsfontosságú. Különösen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit szeretnénk elérni, miben lehetünk rugalmasak, és mi az, amiben nem tudunk engedni. Ezeken túl fontos, hogy ne az érzelmeink vezéreljenek. Ezt jól példázza George Bernard Show idézete: „Soha ne birkózz disznóval! Mindketten mocskosak lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.” Uraljuk az érzelmeinket, és ne vegyük fel a másik fél agresszív stílusát! Szinte biztosan jobbak ebben nálunk, mert rutinosabbak. Koncentráljunk a tárgyalás témájára, és szembesítsünk őket a viselkedésük következményeivel! Javasoljunk más hozzáállást a jövőbeni tárgyalásokhoz!
Ha valakit azzal vádolunk, hogy ésszerűtlen, harcias vagy erőszakos, azzal csak még inkább azzá tesszük, mert ez esetben az érzelmek és nem a tények irányítanak. Így valószínűleg a tárgyalás eredeti témája félresiklik, és végül teljesen elvész. Ilyenkor hasznos lehet egy ütemterv a helyzet visszarendezésére és nyomon követésére.
A média azt hiteti el velünk, hogy a munkahelyi zaklatás manapság gyakoribb, mint régen, pedig valószínűleg nem az. Ha ilyennel találkozunk, kezeljük ugyanúgy, mint egy tárgyalás esetében: ismerjük fel, szembesítsük a másik felet a viselkedésével, és javasoljunk más hozzáállást. Az asszertív viselkedés kiegyensúlyozza az erőt az agresszorral szemben, és segít visszaállítani a pozitív hozzáállást. Az agresszió nagyon gyakran vezet olyan megállapodáshoz, ami nem optimális, mivel együttműködés és valódi elkötelezettség nélkül jön létre. A legtöbb ilyen üzlet később meghiúsul. Még senki nem vált naggyá attól, hogy megmutatta milyen kicsi valaki más.
David Bannister – Scotwork UK tanácsadó írásának fordítása
