X – vegyszer(ek) – egy jó tréning titka

Egy jó tréningnek éppúgy vannak titkos összetevői, mint Utónium professzor Pindúr Pandúrjaiban az X-vegyszer. Most arra teszünk kísérletet, hogy megfejtsük egy jó tréning titkos összetevőinek legalább egy részét.

Valószínűleg sokan ültünk már úgy tréningen, hogy bárhol máshol szívesebben lettünk volna. Unalmas és hosszú volt, izgalmas feladatok nélkül és amúgy is leginkább csak a tréner beszélt. Tréning az ilyen egyáltalán? Nem igazán, mintha egy rossz középiskola tanórára csöppentünk volna vissza.

HR-esként, vezetőként szerencsére egyre többeknek fontos, hogy a cégen belül az embereknek legyen lehetőségük részt venni különböző hard vagy soft skill képzéseken, illetve csapatépítő programokon. Amikor azonban a megfelelő program kiválasztására kerül a sor, a sok árajánlat és tematika között elveszhet az ember. Mire érdemes figyelni, amikor valaki a tematikákat olvassa vagy egyeztet a képző intézményekkel?

Ugyanez a probléma képzőként, szolgáltatóként is felmerülhet. Mi alapján érdemes összeálltíni egy képzési forgatókönyvet? Milyen elemek jó, ha szerepelnek? Hogyan tud a program vonzóvá válni mind a döntéshozók, majd aztán a résztvevőknek számára?

Négy pontban foglaljuk össze azokat a szerintünk legfontosabb szempontokat, melyeket számos kutatás és szakirodalom is alátámaszt.

1. A zsákban ugrálásnál vannak nagyobb kihívást és maradandóbb élményt nyújtó feladatok is

Szerencsés, ha a feladatoknak van egyfajta „tanító célzata”. Itt most nem iskolapadban ülésre és a szigorú tanulásra gondolunk, sokkal inkább arra, hogy

Legyen szó a csapaton belüli kommunikációról, a problémamegoldásról vagy a vezetői készségek fejlesztéséről – számtalan nagyszerű feladat van, melyek akár egy csapatépítő során is alkalmasak arra, hogy játékos formában fejlesszék a résztvevőket. Észre sem fogják venni, hogy tanulnak. Ráadásul ezek feladatok nagy sikerélményt tudnak adni, hiszen amellett, hogy szórakoztatóak, a résztvevők rejtett erősségeiket is felfedezhetik. Ez tulajdonképpen a tapasztalati tanulás.

Vezetőként így sokszor célszerű a csapatépítőkre olyan trénereket felkérni, akik lehetőséget nyújtanak a fejlesztő tematikájú programokra. Többet adhatunk ezzel a munkatársaknak, mint gondolnánk! Trénerkét pedig jó lehet törekedni arra, hogy a tapasztalati tanulás elve alapján bővítsük ki a repertoárunkat.

2. Mérd fel, kinek milyen képességei vannak – ne adja se túl könnyű, se túl nehéz feladatokat

Ha a csapat vagy az egyének a képességüknél könnyebb feladatot kapnak, az már rövidtávon is unalomhoz vezet. Ha viszont a képességeknél nehezebb feladattal szembesülnek, frusztráltak lesznek, sikertelenül fogják megoldani a feladatot, ennek pedig kudarcérzet lesz az eredménye.

Ebben az állapotban a résztvevők el tudnak mélyülni a feladatokban, élvezettek fognak a kihívások elé nézni, az eredményt elérve pedig sikeresnek és elégedettnek fogják magukat érezni.

Vezetőként fontos ismerni a csapatunk összetételét és képességeit, hogy ne olyan csapaépítő ajánlatot válasszunk számukra, ami feltehetőleg nem passzol hozzájuk. Ezért is szükséges a trénerekkel, képzőkkel való egyeztetés, hogy az igények és a lehetőségek összeillesztése a lehető leggördülékenyebben menjen. Ugyanez természetesen igaz a másik oldalról is. Trénerként hatalmas a felelősség abban, hogy minél inkább csapatra szabottabban valósuljanak meg a programok.

3. Az élmény és a tanulás a komfortzónán kívül kezdődik

Lehet egy feladat élvezhető, megvalósulhat képesség – feladatnehézség egyensúly, épülhet a feladat a tapasztalati tanulás elvére – mindez azonban kevés, ha a feladat nem újszerű, nem jelent kihívást.

Itt tudnak új képeségeket elsajátítani, a már meglévőket fejleszteni vagy új környezetben használni őket. Fontos azonban, hogy a pánik zónát azért ne érje a feladat nehézsége, hiszen ott már a képesség meghaladja a feladat nehézséget.  Ezáltal a komfortzóna, a tanulási zóna és a pánik zóna határa is kijjebb tolódik.

4. Hagyj időt a reflexióra

Bárhogyan is sikerül egy feladat elvégzése, nagyon fontos a lezárás, a reflexió.

Így levonhatóak tanulságok, következtetések, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a feladatok megoldása során megszerzett tudás be tudjon épülni a mindennapokba. Ez a tapasztalati tanulás modellje, ami jó esetben minden tréning alapja.

Semmiképpen ne szabjuk ezért trénerként olyan szorosra a csapatépítők menetrendjét, hogy ne férjen bele legalább egy 10 perces, negyed órás értékelő kör. Vezetőként pedig áldozzunk erre is, így lesz meg a résztvevőkben a lezártság, a lekerekítettség és az elégedettség érzése, azaz így kapnak teljes élményt.

---

Egy jó, személyre szabott tréning összerakása tanulható. Az erről szóló sokéves tapasztalatunkat az ősszel induló trénerképzésünkön adjuk át a résztvevőknek, ahova Téged is szeretettel várunk.