Hazai bíróságok: ki dönti el, hogy kinek van igaza?

Azt tudjuk, hogy vitás jogi ügyekben a döntés a bíróságok kezében van. Igaz ez a munkaügyi vitákra is. A filmekben sokszor látunk tárgyalási jeleneteket, ügyvédeket és szigorú, ellentmondást nem tűrő bírókat. Na, és persze esküdteket. Ez azonban távol áll a magyar valóságtól. Ki dönti el, hogy kinek van igaza egy perben? Milyen bíróságok vannak Magyarországon?

Ki dönti el, kinek van igaza és kinek nincs?

Bizony húsba vágó kérdés, hiszen az embernek fáj, ha valótlanul támadják, nem adnak neki igazat, bíróság elé viszik. Legtöbben a filmekben látottak alapján képzelik el, hogyan is zajlik egy per. Ezek azonban nem a valóságot mutatják.

Hazánkban a bíró fogja eldönteni, hogy kinek ad igazat, pontosabban azt, hogy a felperes követelése jogos-e vagy sem.

Az amerikai mozifilmekből jól ismert esküdtszék nálunk nincs. Az esküdtek különböző foglalkozást űző polgárok, akiket egy ügyre hívnak be azért, hogy esküdtként döntsenek akár komoly perekben is. Az esküdtek a legtöbb esetben nem jogászok, nem ismerik jobban a jogi előírásokat, mint mások. Hazánkban nem esküdtek döntenek egy perben. Vagyis nem olyan személyek fognak egy vitás jogi kérdésben dönteni, akik nem ismerik a jogi előírásokat, akiknek nincs gyakorlata abban, hogy a jog mikor, mit mond.

Mi alapján kell a bírónak dönteni?

A döntésnek szakmai alapokon kell nyugodnia. A bíró a jogszabályok, törvények és akár korábbi bírósági döntések alapján fogja megítélni a felek viszonyát.

Persze sok múlik azon is, hogy a perben mit tudnak bizonyítani a felek, hiszen a bíró azt fogja figyelembe venni, hogy ki tudta állításait bizonyítani.

Nem elég, ha igazunk van, azt bizonyítanunk is kell a bíróság előtt. Máskülönben a bíró nem tud a javunkra dönteni, hiszen ő csak a bizonyítékok alapján ismeri az ügyet, az alapján tudja döntését meghozni.

Egy per során nagyon sok mindenre kell odafigyelni, nagyon széleskörű jogi tudással és tapasztalattal kell rendelkezni. Gondoljunk csak bele! Mind a felperes, mind az alperes azt gondolja, hogy neki van igaza. Ha nem így lenne, akkor nem pereskednének. A vitát mégis el kell dönteni, ehhez azonban a jog alapos ismerete kell. 

Magyar bíróságok

Magyarországon többszintű a bírósági rendszer és törvény mondja ki, hogy mikor melyik bírósághoz fordulhatunk, ki jogosult dönteni.

A többszintű rendszer a következőt jelenti:

-   Vannak bíróságok, ahol elsőfokon döntenek.

-   Az elsőfokú döntés ellen fellebbezést lehet benyújtani, így kerülhet az ügy másodfokra.

-   A másodfokú bíróság döntése ellen meghatározott feltételek esetén lehetőség van úgynevezett felülvizsgálatot kérni. Ez lesz a harmadik szint.

Milyen bíróságok vannak ma Magyarországon?

Míg korábban a városi és megyei bírósághoz fordulhattunk, ha vitás ügyünkben igazunkat kerestük, ma már nem így van. A bíróságok elnevezéseit módosították. Hogyan?

Kicsit úgy érezhetjük magunkat, mint a „Vissza a jövőbe” című film főszereplője, Marthy McFly, aki a kissé őrült Doki segítségével a múltba csöppen. (Jó, tudom, nem éppen egy mai film, de a bírósági rendszer sem tini korban van. A „klasszikusok” pedig tovább élnek emlékezetünkben. :)

A bíróságok mai elnevezése a múltat idézi. Egészen pontosan 1871-et, amikor is királyi járásbíróság és királyi törvényszék döntött az ügyekben Ferenc József császár idejében.

• Ma már a városi bíróság helyett járásbíróságot kell keresnünk. A név tehát megváltozott.
• Nem csak a városi bíróság nevét cserélték le. A megyei bíróságot is hiába keresnénk már a telefonkönyvben. Helyette ugyanis törvényszék elé kell járulnunk, ha peres ügyünkben az igazságszolgáltatás döntésére várunk.
• A névadási kedv a legfőbb bírói fórumot, a Legfelsőbb Bíróságot sem kerülte el. Ma már Kúriaként áll a bírósági szervezet csúcsán.

A törvény alapján ma a bírósági szervezet így épül fel:

„Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Kúria,

b) az ítélőtábla,

c) a törvényszék,

d) a járásbíróság és a kerületi bíróság,

e) a közigazgatási és munkaügyi bíróság.”

Ne feledjük, a pereskedéshez komoly jogi szaktudás és tapasztalat szükséges, melyet a jogászok, ügyvédek hosszú évek alatt tanulnak meg.

Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.