Mi lesz a kiégés-presztizzsel a digitális korban?

Rendszeres túlórák, folyamatos elérhetőség és fáradhatatlan hajtás. Manapság sokszor azt érezhetjük, ez az elvárt a munkahelyeken. A kiégés mintha már presztízst jelentene a munkaerőpiacon. A munkához való viszonyunkban történő torzulások arra engednek következtetni, hogy a munkamániát azonosítjuk az elkötelezettséggel, ami viszont óriási áldozatokkal járhat hosszú távon. A munka világában történő változások – új generációk és technológiák megjelenése – elkerülhetetlenek, azonban az, hogy hogyan reagálunk rájuk és milyen szemléletet viszünk a munkahelyre, rajtunk múlik!

Amikor a Boomerek és a Zoomerek találkoznak

Most, hogy már lassan 5 generáció dolgozik a munkahelyeken, a korosztályok közötti különbségek, és az ebből adódó ellentétek egyre inkább láthatóvá válnak. Mindegyik generáció más-más értékekkel, motivációval és elvárásokkal van jelen a munkahelyeken.

Az ebből adódó félreértések miatt indokolatlan nagy elvárást és nyomást érezhet az egyik, míg mellőzöttséget és ignoranciát a másik generáció. Azonban, ha elkezdenek kinyílni egymás felé, az eltérések áthidalására, sőt a közös munkából származó előnyök megtapasztalására is sor kerülhet.

A technológiával kapcsolatos nézőpontok megismerése is ezt a közeledési folyamatot támogatja. A ’Baby Boomer’-ek a digitális eszközök hatékony használatát, a Z generáció pedig a munkahelyi kommunikáció már kialakult kultúráját sajátíthatja el. A hosszú távú és sikeres közös munkában a generációs kölcsönhatások egyszerre eredményezhetnek stabil, de közben dinamikus munkahelyet: az idősebb generáció lojalitása a fiatalabb munkavállalók innováció iránti igényével egészül ki.

A jövő vezetőit nem láttuk sci-fi filmekben

Ahogy a munkahelyi kultúrának, úgy a vezetésnek is fejlődnie kell. A tekintélyelvű vezető képe egyre inkább elhalványulni látszik, és helyette egy új típusú vezető jelenik meg, akinek az iránymutatása alatt van lehetőség új ötletek és technológiák kipróbálására, finomítására.

A vezetésnek mernie kell kíváncsinak, innovatívnak lennie, még akkor is, ha ez több forgatókönyv tesztelését vagy pillanatnyi kudarcot is jelent. Az új technológiák szerepének vagy épp a munkavállalók helyének megtalálása megváltozott munkafolyamatok fényében kreativitást és alkalmazkodóképességet igénylő feladat. Csak az ilyen mentalitásban gyökerező vezetői stílus tudja megteremteni azt a munkahelyi légkört, ami a jövő váratlan eseményeikor is fel tudja venni a fonalat!

Rab Árpád jövőkutató szerint saját nézőpontunk változtatása is sokat segít abban, hogy meglássuk a kínálkozó lehetőségeket, amik könnyebbé és hatékonyabbá teszik a munkánkat.

„Azért fejlesztjük a technológiák, hogy együtt tudjunk működni idegenekkel. A feszültségek miatt sokan úgy érzik, hogy nehéz világot élünk, pedig soha ennyi ember még nem működött együtt ezelőtt.”

Piacképes attitűdök 2024-re

A megtartás a munkaerőpiac szempontjából 2024 egyik meghatározó kérdése. De erre nem lehet válasz a munkamánia.

„Egy munkaerő értéke szignifikánsan nő, ha sok időt van egy adott helyen, de csak akkor, ha elégedett. A megtartás fontosságát nem is mutatja jobban más, mint hogy egy embercsere 1,5 évnyi fizetéssel egyenlő kiesést is jelenthet egy cég számára.” – mutatott rá Rab Árpád jövőkutató.

A megtartás központi témává válásához a munkahelyi lojalitás fogalmának megváltozása kapcsolódik szorosan. A lojalitást többé nem tekinthető egyirányú utcának, ahol a munkavállalóktól elvárják, hogy kötelességből maradjanak egy vállalatnál. Ehelyett a munkavállalók és a munkáltatók közötti kölcsönös érdeket jelenti, amely a kreativitást, az innovációt és a személyes fejlődést éppúgy értékeli, mint az elkötelezettséget. Azzal, ha egy munkahely fektet az önfejlesztésbe, tanulási lehetőségeket biztosít, és olyan munkahelyi kultúrát teremt, amely a túlhajtás helyett a mentális jólétet helyezi előtérbe, nem csak a megtartást, de a kreatív és innovatív ötletek megvalósulását is támogatja.

Ha mélyebben is elmerülnél a témában, hallgasd meg 2024.09.26-án startoló Game Changers podcastünk első adását, ahol Rab Árpád jövőkutatóval eredtünk a munka jövőbeli változásainak nyomába!