Mit akarunk és mikor akarjuk? Most!

Biztosan látott már híradóban tiltakozókat vagy sztrájkolókat, akik ezt a rigmust kántálták. A tiltakozásnak számos oka van, amely segíthet rámutatni olyan problémákra, amikről nincs minden esetben tudomásunk. Az emberek közérzetét nem csak a jobb fizetés vagy munkakörülmény, de számos egyéb tényező is befolyásolja...

De vajon mindig megkapjuk, amit akarunk? Nem! Ha hangosan követeljük, akkor megkapjuk csak azért, mert ordítunk? Nem feltétlenül. Van-e hatékonyabb módszer arra, hogy az emberek jobban meghallják, hogy mit akarunk? Véleményem szerint van!

Ma reggel olvastam egy cikket arról, hogy egy gyerek hiányzott az iskolából, mert a családdal nyaralni mentek. A hírhez írt hozzászólások elég megosztóak voltak, sok kifejezetten indulatos. Nem véletlenül, hiszen jó néhány szülő számára fontos témát érintett. A cikk egy családról szólt, akiket pénzbírsággal sújtottak, mert gyermekük hiányzott az iskolából a tanítási időszak alatt. Elképzelhető, hogy a pénzbírság megterhelő a szülők számára, és azt nem tudják kifizetni?  Az is lehetséges, hogy a szünidőre jellemzően megemelt árú nyaralásokat sem engedhetik meg maguknak az anyagi helyeztük miatt? Van-e mindkét fél számára elfogadható megoldás az ilyen helyzetben?

Az iskolai tanítási időszak fontos a gyerekeknek, hogy megtanulhassák a tananyagot.

A szünidő is fontos, és vannak olyan szülők, akik nem engedhetik meg azt a luxust, hogy a szünet ideje miatt többletköltséggel terhelt utazásra menjenek.

Képzelje el azt a helyzetet, hogy lefoglal egy kedveszményes nyaralást az iskolai szüneten kívüli időszakban, és az iskola engedélye nélkül viszi el a gyereket. Új ruhákat is vásárol, és mindenki izgatottan várja az utat. Eljön a várva várt nap, elutaznak egy vagy két hétre, az egész maga a Mennyország. Hazatérés után visszacseppenve a valóságba azonban rájön, hogy a nyaralás többe került a kalkuláltnál, ráadásul itthon várja egy jó nagy iskolai pénzbírság is! Ekkor elveszti a fejét, és esetleg olyan dolgokat is kimond dühében, amit máskülönben nem mondana. Tényleg ezt kell lássák a gyermekei, hogy így viselkedik, ha NEM azt kapja, amit szeretne?

Milyen lehetőségek vannak egy ilyen helyzetben? A konfliktushelyzet és büntetés helyett miért ne készülhetne fel egy beszélgetésre az iskolával a tervezett szabadság előtt? Elmondhatná, mit és miért szeretne, valamint megkérdezhetné, hogy a gyerekek távolléte alatt leadott tananyagból kaphatna-e összefoglalót. Együttműködést és rugalmasságot sugallna azzal, hogy megérti az iskola szabályait, és javasolhatná, hogy ha a gyerekét elengedik, és megkapja előre a házi feladatot, akkor a szabadság alatt biztosít azok elkészítésére időt.

Szülőként, kezdetekben mi vagyunk a legnagyobb hatással a gyerekeinkre. Ha megtanítjuk nekik azt, hogyan kezeljék a konfliktusokat, akkor segítünk nekik megérteni, hogy hogyan kell rugalmasnak lenni, és megtanítjuk, hogy panasz vagy probléma esetén hogyan fogalmazzák meg javaslataikat. Ugyan nem mindig kapjuk meg azt, amit akarunk, de a következő generáció megkaphatja, amit AKAR, de csak ha bizonyos feltételek mellett hajlandó engedményt tenni. Ésszerű megoldás, és még a dührohamot is elkerülhetjük vele!

Papp Zoltán – Scotwork Magyarország (Scotwork UK blogírás fordításából adaptálva)