Digitális kielégülés

Nemrégiben olvastam egy olyan szerkezetről, amelybe ha beleülünk, és a fejünkre és a testünkre kapcsolnak néhány elektródát, akkor ebben az éteri kényelemben agyunknak és más érzékeinknek a stimulálásával fergeteges orgazmust él

Nemrégiben olvastam egy olyan szerkezetről, amelybe ha beleülünk, és a fejünkre és a testünkre kapcsolnak néhány elektródát, akkor ebben az éteri kényelemben agyunknak és más érzékeinknek a stimulálásával fergeteges orgazmust élhetünk át.

Csodás találmány ez mindazoknak, akik a vágyaik kielégítéshez szükséges ismerkedést kényszerű kötelességnek, a szexet megelőző rituálét pedig haszontalan időpazarlásnak tartják.

Meg is tudom érteni őket. Mert hát tudvalévő, hogy ma már minden másodpercünk iszonyatosan drága, és a maximum 280 karakteres barátságok ezerszer energiatakarékosabbak és stresszmentesebbek minden valóságos kapcsolatnál.

Ám a digitalizáció nemcsak a szexben és nem csak a barátságban hódít, hanem a munkahelyünkön is megfizethetetlen áldás. Hiszen ma már felmondani is sokkal egyszerűbb, merthogy itt van nekünk az e-mail, a twitter, a messenger, ahol egymondatos elektronikus üzenetben inthetünk búcsút a főnökünknek, és ő is ugyanígy rúghat ki bennünket, megszabadulva ezzel a személyes közlés összes hátborzongató kínjától.

De ne feledkezzünk meg az elismerésről sem! Hisz az „analóg” kézfogás, a mosoly és a baráti hanglejtés helyett feletteseink egyre többször dicsérnek bennünket néhány száz billentyűleütésben. A végén egy smile. Ennyire futja. (Legyünk megértőek! A dicsérőnek ma még kétszáznegyvenhárom rettentően fontos üzenetet kell megválaszolni.)

Ám a digitalizáció még üdvözítőbb, amikor a főnöknek nem méltatnia, hanem elmarasztalnia kell az alkalmazottját. Ilyenkor a képernyő lovagi pajzsként rejti maga mögé a bíráló gyarlóságait. Hiszen a monitoron keresztül úgy ítélkezhet, úgy rúghatja fel az egyezségeinket és úgy hazudhatja el az ígéreteit, hogy közben sem az arcát, sem az érzelmeit, sem pedig a tisztességét (hova is tette?) nem kell mellékelnie hozzá.

Mindezekért cserébe viszont nagyon is elvárja, hogy a dolgozói legyenek iránta bizalommal, hogy elköteleződjenek mellette, s hogy neki adják tudásuk és munkájuk legjavát. Hiszen ő kommunikál! Hiszen ő visszajelzést ad! Hiszen ő dicsér! Hiszen ő nem nyilvánosan, hanem csak négyszemközt, jobban mondva képernyőközt dorgál! Hiszen ő jó digitális főnök!

De azért valljuk meg őszintén, mégiscsak könnyebb dolgunk lenne, ha nekünk is volna egy olyan csodamasinánk, amibe ha beleülünk, és a fejünkre és a testünkre csatlakoztatunk néhány elektródát, akkor az agyunkat és a megfelelő érzékeinket stimulálva, mindenféle vezetői erőfeszítés nélkül, a tisztelet és a megbecsülés orgazmusát élhetnénk át.

drai