Mikor jogszerű az azonnali hatályú felmondás?
Nézeteltérés, véleménykülönbség, de akár még komoly ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. Ha bosszút akar állni az egyik fél a másikon, jöhet az azonnali felmondás? Mikor lehet jogszerű az azonnali hatályú felmondás?
Rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondás?
A korábbi, 2012. előtti Munka Törvénykönyvében még rendkívüli felmondásként szerepelt az, amit ma már azonnali hatályú felmondásnak nevezünk. A lényeg azonban nem sokat változott.
Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, nem jár végkielégítés.
Mivel igen komoly következményei vannak, ha egy munkavállalót azonnali hatályú felmondással küldenek el, így a törvény szigorúan szabályozza ennek feltételeit.
Milyen okból lehet azonnali hatályú felmondást közölni?
Az azonnali hatályú felmondást a következő esetekben lehet alkalmazni:
- valamelyik fél lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal és jelentős mértékben megszegi,
- a fél olyan magatartást tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását,
- a próbaidő alatt,
- a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt bizonyos feltételekkel azonnali hatállyal megszüntetheti.
Láthatjuk, hogy az első két eset akkor fordul elő, amikor a felek valamelyike komoly indokot szolgáltat arra, hogy a másik fél felmondja a szerződést. Nem véletlenül írom azt, hogy egyik fél és másik fél, ugyanis nem csak a munkáltató, de a munkavállaló is jogosult az azonnali hatályú felmondásra, ha vele szemben valósulna meg a fenti két pont valamelyike.
A 3. és 4. esetet (a próbaidő és határozott idejű munkaviszony esete) ebben a cikkben nem nézzük meg részletesebben, hiszen ott a felmondás nem valamilyen súlyos szerződésszegés miatt valósulhat meg.
Mikor minősül egy cselekedet szándékosnak?
Ez a kérdés létfontosságú a jogban, hiszen sok esetben más-más következménye van ugyanannak a cselekedetnek szándékos elkövetés esetén, illetve akkor, ha az véletlenül, gondatlanul történik meg.
Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja magatartásának következményeit, és akarja is, hogy ezek bekövetkezzenek, vagy abba belenyugszik.
Megtörtént az életben
Egy példán is bemutatom a szándékosságot, mely ténylegesen megtörtént az életben:
Egy távolsági járat autóbuszvezetője az egyik utasnak a teljes árú menetjegy helyett kedvezményes jegyet adott ki. Mindez nem tévedésből történt. A buszsofőr több pénzt vett el, mint a kedvezményes jegy ára. Persze az utasnak még így is kevesebbe került az út, így nem tiltakozott, gondolván mindketten „jól jártak”.
Az eset azonban kitudódott, és a buszsofőrt azonnali hatállyal elbocsátották. Az ügy bíróság elé került, ahol végül a Legfelsőbb Bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a buszsofőr kötelezettségszegése valóban szándékosnak minősíthető-e. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a buszsofőr cselekedete szándékos volt, hiszen ismerte a forgalomban lévő pénzérméket, valamint a jegykiadással kapcsolatos szabályokat is. Így tehát nem minősíthető gondatlannak az, hogy a buszvezető szabálytalanul kedvezményes jegyet állított ki, és annál több pénzt fogadott el az utastól.
Mit jelent a gondatlanság?
Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha valaki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, feltűnő közömbösséggel jár el.
Egy példa, ami tényleg megtörtént
Szintén nézzük meg ezt egy életbeli példával:
Történt egyszer, hogy egy munkavállalót azért bocsájtottak el azonnali hatállyal, mert az olajkályha gyártás szériafelelőseként súlyos, gondatlan kötelezettségszegéseket követett el.
Az ügyből per kerekedett, ahol végül a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte az azonnali hatályú felmondást. A bíróság kimondta, hogy a munkavállaló köteles - egyebek mellett - a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. E kötelezettség folytán a munkavállalónak tudása és tapasztalatai alapján gondoskodnia kellett volna a termelés zavartalanságáról. A munkavállalónak korábban fel kellett volna ismernie, hogy a rendelkezésre álló alkatrész nem elegendő, és annak tudatában, hogy raktáros nincs a cégnél, kellő időben meg kellett volna kezdenie a hiány pótlását.
Meddig lehet az azonnali hatályú felmondást közölni?
Az azonnali hatályú felmondás joga csak meghatározott határidőben illeti meg a munka világának szereplőit. Ez a határidő az okról való tudomásszerzést követő 15 nap. Az ok bekövetkeztétől számított egy év elteltével ez a jog mindenképpen megszűnik, kivéve, ha a kötelezettségszegéssel bűncselekményt is elkövettek, mert ott eltérő lehet ez az 1 éves objektív határidő.
A határidőre minden esetben nagyon fontos odafigyelni, ugyanis, ha a megadott 15 napból kicsúsznak, akkor ez a körülmény önmagában is odavezet, hogy jogellenes lesz az azonnali hatályú felmondás.
Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
Némi szorítást érzel gyomortájékon, amikor arra gondolsz, hogy a paragrafus jelek közt mi van elrejtve? Nem tudod, hogy mit kellene tenned? Nem ismered a jogaidat? Akkor az Érthető Jogot és az Érthető Munkajogot szeretni fogod. Úgy gondoljuk, hogy a jog mindenkié! Ezért tesszük azt érthetővé mindenki számára. Nálunk nincsenek: - soha véget nem érő körmondatok, - latin kifejezések, - érthetetlen szakszavak. Látogass el rendszeresen az Érthető Munkajog oldalra, az erthetojog.hu oldalra, vagy kérd ingyenes Érthető Jog Hírleveleinket, hogy te is könnyedén ismerhesd meg a jogaidat!
