Két mondat az álláspályázatban, amitől minden HR-es paff lesz…

Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási

Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási esélyei.

1. Kérem, pályázatomat kezeljék bizalmasan!

Ezen a legtöbb CV olvasó kiakad: mit gondol a jelölt, hogy nem úgy kezelik? Hogy nem alapvető náluk a személyes adatok bizalmas kezelése? Hogy nem végzik jól a munkájukat a CV-olvasók, HR-esek, esetleges leendő főnökei? Ennél nagyobb tárgyalástechnikai hiba nincs: bizalmatlanságot mutatni, azt feltételezni a másik félről, hogy nincs tisztában a munkájuk protokolljaival és ezt le is írni nekik. Nem oktatjuk ki a CV címzettjét sosem, mert abból biztosan nem lesz állásinterjú.

Bármilyen menedzsmenttudományt oktató iskola, tanfolyam, még egy párnapos ügyviteli tájékoztató képzés is szervezeti ismeretek keretében elsőként tanítja meg, hogy a személyes adatok – főleg a munkáltatással kapcsolatosak – bizalmasan kezelendők.

Más nézőpontból is fölösleges ez: Ha vissza akar élni az adataiddal valaki, ez a mondat nem állítja meg ebben.

Ha esetleg ez a mondat azért került az álláspályázatodba, mert angol CV vagy cover letter sablonokban ilyesmi mondatot láttál, hogy „Please protect the confidentiality of this communication”, akkor ezt félreértetted. Ez nem a bizalmatlanságról szól, hanem arról, hogy ne hívják fel eggyel ezelőtti, vagy még régebbi cégeit referenciakérésre, ne kezdjenek az átvilágításába, mert titokban tartaná az álláskeresését. Ennek nem a kioktatás a célja. Sőt, külföldön a jelöltek ilyenkor akár ki is hagyják a cégneveket a CV-ből, csak az iparágat adják meg, vagy még direktebb módon a „Confidentiality with regard to present employer is requested" vagy hasonló értelmű szöveget is rá merik írni. Nálunk a cégnevek kihagyása – kis ország lévén – nem igazán működne, könnyen kitalálható cégméretből, iparágból, egy-két nagyságrendből, melyik cégről is lehet szó, ráadásul szükségszerűen sok ismerőse van mindenkinek iparágon belül, azaz valaki biztosan tudni fogja, ki a jelölt pontosan, hol dolgozik, mit csinál ott (ugyanezért hazudni sem érdemes a CV-ben). Innentől az ún. „limited-view” CV-nek, Linkedin profilnak nem sok értelme van Magyarországon. De pont ezért minden álláskereső minden adatát komolyan kezelik ott, ahol komolyan veszik az adatkezelést általában és a HR területet is.

2. Kérésre további információkat is megadok.

Ez általában az olyan önéletrajzokban jelenik meg, amikből semmit sem tudunk meg a jelöltről, annyira általános, még az sem segít, ha motivációs levél is van. Az átlagos, kiválasztással foglalkozó CV olvasó veszi a következő CV-t ilyenkor, mert ha nem érezte úgy a pályázati anyagból, hogy ezzel a jelölttel beszélnie kell, akkor nem fog plusz lehetőséget adni azért, hogy meggyőzd. Mert az neki idő, pénz ill. ezek pazarlása. Nekem CV-olvasói szerepemben küzdenem kell, hogy valahogy előrelépjen a jelölt az álláspályázatával, ezért én kérdezek e-mailben, sokat. A kiválasztók nem fognak, nem fogják keresni, hogy a hiányos CV-t író jelölt miért lenne jó, amíg van másik jelölt. Olyan, aki le tudta írni elsőre, amit kell.