Mikor felel a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő kárért?
A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle módon érheti kár a munkavállalót. Azokat a károkat, amelyek a dolgozót a munkaviszonnyal összefüggésben érik, a munkáltató köteles megtéríteni. Melyek a munkáltatói kártérítési felelősség alapvető szabályai? Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól?
A munkáltató kártérítési felelőssége
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
A munkáltató kártérítési felelőssége azokra a károkra terjed ki, amelyek a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben érik.
A munkáltató kártérítési felelősségéről tehát akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a károsult között munkaviszony áll vagy állt fenn, és a dolgozót ért kár valamilyen összefüggésben áll a munkaviszonnyal.
Az összefüggés tekintetében nincs jelentősége a munkaviszony időtartamának, illetve annak, hogy teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyról van szó. A munkaviszonnyal való összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.
A kártérítési felelősség további feltétele a kár bekövetkezése, valamint a kárt előidéző magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállása. A károkozó magatartás megvalósulhat valamely tevékenységgel vagy mulasztással. A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és azon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló vagyontárgyaiban bekövetkezett értékcsökkenés és költségek, valamint a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kára.
A kárért a munkáltató akkor felelős, ha a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett kár és a kárt előidéző körülmény, magatartás között okozati összefüggés áll fenn. E körülményeket és az okozati összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.
Mentesülés a kártérítési felelősség alól
A munkáltatót szigorú kártérítési felelősség terheli, amely független a munkáltató károkozásban való vétkességétől vagy felróhatóságától.
A munkáltató a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A munkáltató ellenőrzési körébe tartoznak általánosságban mindazok a körülmények, amelyekre a munkáltatónak befolyása van. Ilyenek például a munkavégzés helyszíne és körülményei, a munkaeszközök és munkavégzéshez használt anyagok, a munkavédelemmel összefüggő körülmények.
A munkáltatónak azokkal a károkozó körülményekkel kell számolnia, amelyeket átlagos körülmények között az adott esetben jellemzőnek kell tekinteni. Mindig a konkrét eset körülményeitől függően lehet megítélni, hogy elvárható volt-e a munkáltatótól, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A károsult elháríthatatlan magatartása
A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól akkor is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
E körben elsősorban a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartásának van jelentősége, de az esettől függően egyéb körülmények is számításba jöhetnek.
A bírói gyakorlat szigorúan értelmezi a munkavállalói elháríthatatlan magatartás feltételét. Így nem mentesülhet elháríthatatlan magatartásra hivatkozva a munkáltató akkor, ha a kárt a munkavállaló ügyetlensége vagy figyelmetlensége okozta. Önmagában nem mentesíti a felelősség alól a munkáltatót az sem, ha megfelelő oktatásban részesítette a munkavállalót, de a munkavállaló a munkavédelmi előírásokat nem tartja be. A munkáltatónak ugyanis ellenőrzési kötelezettsége van, és amennyiben nem gondosodik arról, hogy a szabályokat be is tartsák a dolgozók, akkor nem hivatkozhat a munkavállaló elháríthatatlan magatartására. Nem számít elháríthatatlan magatartásnak a munkavállaló ittas állapota sem, mivel a munkavégzésre való alkalmasság ellenőrzése is munkaáltatói feladat.
Amennyiben a károsult munkavállaló magatartása ugyan nem volt elháríthatatlan, de vétkesen közrehatott a károkozásban, akkor kármegosztásra kerülhet sor. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Ugyancsak nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, ami abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
