Aggódnak a nyugdíjuk miatt a franciák
A franciáknak több mint a háromnegyede úgy véli, hogy a jelenlegi keresetéhez képest nem lesz kielégítő nyugdíja.
A IFOP közvélemény-kutatóintézet január 7-én és 8-án 1019 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy a franciáknak alig 24 százaléka bizakodó. 2008. októberben még 38 százalékuk volt nyugodt a nyugdíja jövőjét illetően. A felmérés eredményét vasárnap tették közzé a Journal du Dimanche című párizsi újságban.
A megkérdezettek 30 százaléka ma már "inkább nem", 46 százaléka pedig "egyáltalán nem" számít kielégítő nyugdíjra, vagyis a megkérdezetteknek a 76 százaléka aggódik. A legpesszimistábbnak a 35 és 49 év közötti korosztály mutatkozik, 86 százalékuk aggódik várható nyugdíja miatt, a 25-34 év közöttieknek pedig a 81 százaléka nem számít megfelelő nyugdíjra.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: 60 év. A megkérdezettek közül az aktívaknak a jelentős része, 68 százaléka azonban azt gondolja, hogy csak 65 éves kora körül fog nyugdíjba menni, 24 százalék úgy véli, hogy ez 70 éves korában vagy még később fog bekövetkezni, és csak 8 százalék válaszolta azt, hogy 60 éves kora előtt a nyugdíjasok táborába léphet.
A nyugdíjkorhatár emelésén évek óta vitatkoznak, és nem kizárt, hogy a kormány a közeljövőben korhatár emelését javasolja. Arra a kérdésre, hogy "jó nyugdíjért" hajlandó lenne-e 60 éves kora után is dolgozni, a franciáknak a 44 százaléka azt válaszolta, hogy kész 64 éves koráig dolgozni, 33 százalékuk elfogadná, hogy 65-69 éves kora között menjen nyugdíjba, és 10 százalék akár 70 éves koráig vagy tovább is dolgozna a biztos nyugdíjért.
Ha viszont választhatnának nyugdíjrendszert, a megkérdezett aktívaknak a 41 százaléka inkább több járulékot fizetne azért, hogy előbb mehessen nyugdíjba, 34 százalékuk a lehető legtovább dolgozna azért, hogy így biztosítsa a kielégítő nyugdíjat, 23 százaléka pedig a lehető leghamarabb nyugdíjba menne, elfogadva azt, hogy akkor kevesebb nyugdíjat is kap. A nyugdíjrendszer reformja a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben, ugyanis az állami nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után a deficit idén a 10 milliárd eurót is elérheti. 1970-ben egy inaktív franciára 3,8 aktív jutott, ma már csak 1,45.
A kérdés azért is égetőnek ígérkezik, mert a megkérdezetteknek a 80 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt években megkezdett reformokat rosszul végezte a kormány: 40 százalék szerint nem történtek valódi reformok, 40 százalék szerint pedig azok rossz irányba haladnak.
A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 53,3 százalékát kapják meg. Az állami nyugdíjrendszerből a férfiak átlagosan havi 680 eurós (182 ezer forintos), a nők 490 eurós (131 ezer forintos) összegre számíthatnak, a magánpénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokon kívül.
A megkérdezettek 30 százaléka ma már "inkább nem", 46 százaléka pedig "egyáltalán nem" számít kielégítő nyugdíjra, vagyis a megkérdezetteknek a 76 százaléka aggódik. A legpesszimistábbnak a 35 és 49 év közötti korosztály mutatkozik, 86 százalékuk aggódik várható nyugdíja miatt, a 25-34 év közöttieknek pedig a 81 százaléka nem számít megfelelő nyugdíjra.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: 60 év. A megkérdezettek közül az aktívaknak a jelentős része, 68 százaléka azonban azt gondolja, hogy csak 65 éves kora körül fog nyugdíjba menni, 24 százalék úgy véli, hogy ez 70 éves korában vagy még később fog bekövetkezni, és csak 8 százalék válaszolta azt, hogy 60 éves kora előtt a nyugdíjasok táborába léphet.
A nyugdíjkorhatár emelésén évek óta vitatkoznak, és nem kizárt, hogy a kormány a közeljövőben korhatár emelését javasolja. Arra a kérdésre, hogy "jó nyugdíjért" hajlandó lenne-e 60 éves kora után is dolgozni, a franciáknak a 44 százaléka azt válaszolta, hogy kész 64 éves koráig dolgozni, 33 százalékuk elfogadná, hogy 65-69 éves kora között menjen nyugdíjba, és 10 százalék akár 70 éves koráig vagy tovább is dolgozna a biztos nyugdíjért.
Ha viszont választhatnának nyugdíjrendszert, a megkérdezett aktívaknak a 41 százaléka inkább több járulékot fizetne azért, hogy előbb mehessen nyugdíjba, 34 százalékuk a lehető legtovább dolgozna azért, hogy így biztosítsa a kielégítő nyugdíjat, 23 százaléka pedig a lehető leghamarabb nyugdíjba menne, elfogadva azt, hogy akkor kevesebb nyugdíjat is kap. A nyugdíjrendszer reformja a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben, ugyanis az állami nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után a deficit idén a 10 milliárd eurót is elérheti. 1970-ben egy inaktív franciára 3,8 aktív jutott, ma már csak 1,45.
A kérdés azért is égetőnek ígérkezik, mert a megkérdezetteknek a 80 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt években megkezdett reformokat rosszul végezte a kormány: 40 százalék szerint nem történtek valódi reformok, 40 százalék szerint pedig azok rossz irányba haladnak.
A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 53,3 százalékát kapják meg. Az állami nyugdíjrendszerből a férfiak átlagosan havi 680 eurós (182 ezer forintos), a nők 490 eurós (131 ezer forintos) összegre számíthatnak, a magánpénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokon kívül.
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Megszavazták a versenytilalmi záradékok betiltását, amik megakadályozzák, hogy a dolgozók a versenytársaknak dolgozzanak
Az Egyesült Államokban 30 millió dolgozó tartozik versenytilalmi megállapodás hatálya alá. Teljes cikk
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Az Egyesült Királyságban minden tizedik vállalatvezető betöltötte a 67 éves állami nyugdíjkorhatárt 4 napja
- A nyugdíjak és a keresetek értékalakulása 4 napja
- Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege teljes ellátás szerint járásonként 5 napja
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 6 napja
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 1 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 1 hete
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 1 hete
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 2 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 2 hete
- Nyugdíj 4 hete
- Nyugdíjelőleg 4 hete