Pedagógusnap: tüntetéssel telt az ünnep

A közszférában a bérek januári, húsz százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción.

A tüntetők a Jászai Mari térről vonultak az oktatási államtitkárságnak helyet adó minisztérium Szalay utcai épülete elé, tábláikon egyebek között "kontár kormány, mennyei erőforrás mystériuma - alattvalóknak, iskola a határon - ne már!" feliratok voltak olvashatóak. Az ország számos településéről érkező tüntetők megtöltötték a minisztérium előtti területet.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakoktatási törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a "pedagógustársadalom kannibalizmusa árán" kívánják előteremteni.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, "az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek". Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal "jóvátehetetlen károkat okoznak".

A köznevelési törvény számos pontját "hiányosnak, zavarosnak" nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük.

Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy "hatalomhoz hű állampolgárokat" neveljenek a pedagógusok - tette hozzá.

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani.

Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok "robotok legyenek", akiknek végre kell hajtaniuk a "központi agy" által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni.

Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a "jogfosztástól".

A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek.

A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek.

Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus- életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől.

A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint további 15 európai pedagógus szakszervezet.

Vasárnap az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció politikusai is bírálták az új köznevelési törvényt, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, és úgy vélték csúszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése.

A szaktárca szerint jó az életpálya-modell és nem lesz elbocsátás

- A pedagógus-életpályamodell a pedagógusoknak a jelenleginél sokkal nagyobb fizetést, kiszámítható előrejutási lehetőségeket, biztos jövőt garantál és világos minősítési rendszerről is gondoskodik - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma,

A szaktárca kiemelte: a legnagyobb tiszteletet érdemlik a pedagógusok, akik "nemzetünk jövőjét alapozzák meg, amikor gyermekeinket nevelik és tanítják", ezért is fontos, hogy a pedagógusnapon megköszönjék munkájukat.

A minisztérium kitért arra, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben igyekezett megteremteni a kiszámítható iskolai élet feltételeit, visszaadni a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét.

Hozzátették: a kötelező iskolába járás korhatárát a legrövidebb idő alatt elsajátítható szakképzéshez igazították, de ettől függetlenül, aki tanulni akar, továbbra is ingyenes oktatás kertében szerezhet érettségit, s megfelelő tanulmányi eredményei esetén az állam támogatja a főiskolai, egyetemi tanulmányait is.

Hangsúlyozták, hogy minden pedagógus munkájára számítanak, a pedagógus-elbocsátásokkal kapcsolatos híresztelés nem több negatív hangulatkeltésnél. Azt, hogy az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógusra lesz szükség a jövőben, a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja az oktatási kormányzat megoldani, nem pedig elbocsátásokkal - mutattak rá.

"Évtizedes adósságokat pótolva az elmúlt két esztendőben számos feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy az iskolákban nyugodt munka folyhasson, hogy a pedagógusok elsősorban a tanítványaikkal foglalkozhassanak kiszámítható körülmények között. Magyarország talpra állításában, a köznevelési rendszer megújításában minden hivatását szerető, munkáját elkötelezettséggel végző pedagógusra számítunk" - zárul a kommüniké.

- Európa túlnyomó részében is 16 év a tankötelezettség korhatára, a szocialisták 2003-ban vezették be a 18 éves korhatárt, hogy leplezzék a fiatalok munkanélküliségi adatait - közölte a Fidesz szóvivője az ellenzéki pártok pedagógusnappal kapcsolatos nyilatkozataira reagálva.

Selmeczi Gabriella közleményében hazugságnak nevezte a pedagógus elbocsátásokról szóló ellenzéki állításokat. Mint írta: "az átalakítás 2015-ig megy végbe, és nem elbocsátásról van szó, hanem az addig nyugállományba mentek státusát nem töltik be, amihez hozzáadódik a természetes fluktuáció, ez most is évente ezer embert jelenthet".