KDNP: a különbség csökkentése a kormány célja

Hollik István, a KDNP vezérszónoka a kormány céljaként hivatkozott a tagállamok közötti bérkülönbség csökkentésére, jelezve, az eddig elért eredmények még nem elegendőek, tovább kell menni a megkezdett úton.
Azt is kijelentette, hogy a kérdést tagállami hatáskörben kell hagyni, mert úgy lehet a leghatékonyabban eljárni.

Megjegyezte, 2010 és 2016 között a gazdaság egészében 18 százalékkal, a családi adókedvezményeket is beleszámítva pedig 24 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek.

Jobbik: a javaslat egy új EU-ról szól

Vona Gábor (Jobbik) azt mondta, béruniós kezdeményezésüknek nem egy EU-n belüli adóharmonizáció elérése a célja, hanem az, hogy a kelet-közép-európai és a nyugati országok közötti bérszakadékot megszüntessék. A javaslat egy új EU-ról szól, a kormánypárti képviselők viszont folyamatosan csak ürügyeket keresnek, ellenérveket mondanak arról, hogy miért nem lehet végrehajtani - közölte.

A bérkülönbségekért Brüsszel, a korábbi magyar kormányok és a jelenlegi kabinet is felelős - jelentette ki. A bérszakadék volt a közvetlen oka az elmúlt tíz év két legnagyobb nemzeti tragédiájának, a deviza-hitelválságnak és az elvándorlásnak - fogalmazott.

Az uniós csatlakozás óta a nyugati és a kelet-közép-európai bérek közötti szakadék egyáltalán nem csökkent - közölte, ezért azt kérte, hogy a képviselők közösen keressék a bérek felzárkóztatásának lehetőségét. Az EU nyugati részével meg kell értetni, hogy ez az ő érdekük is, mert különben a keleti régió tönkremegy és ez az egész uniót magával sodorhatja - tette hozzá.

LMP: csökkenteni kell a korrupciót

Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, a korrupció csökkentésével évente 5-600 milliárd forintot lehetne nyerni, ez az összeg pedig elég lenne arra, hogy az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bérét egyik napról a másikra megduplázzák.

A politikus arra is kitért, hogy a magáncégek esetében a kormány csak egy dolgot tehet, emeli a kötelező minimálbéreket. A multinacionális nagyvállalatoknak komoly tartalékai vannak, a kisvállalkozások jelentős részét viszont nehéz helyzetbe hozná a hirtelen béremelés, ezért azt csak folyamatosan és kiszámítható módon lehet végrehajtani - tette hozzá.

A párt másik vezérszónoka, Szél Bernadett az ország legégetőbb problémájának nevezte a bérválság okozta tömeges kivándorlást. Az LMP által kikért adatokból az látszik, hogy 2011-2016 között megduplázódott a külföldön született magyar kisgyermekek száma - támasztotta alá kijelentését. Ezek a családok azért mennek el Magyarországról, mert tisztes munkával nem tudnak annyi pénzt keresni, amiből képesek lennének eltartani magukat.

Az uniós csatlakozás óta a többi visegrádi ország bérei elhúztak mellettünk, amikor 2010-ben a Fidesz került kormányra már akkor is 8-14 százalék volt a lemaradás, a különbség azóta körülbelül ennek kétszeresére nőtt - jelentette ki.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Vita volt a parlamentben az uniós bérkülönbségekről
2. oldal - Fidesz: Időarányosan jól áll az 1 millió munkahely megteremtése
3. oldal - KDNP: a különbség csökkentése a kormány célja