6 százalékkal emeli a horvát kormány az állami tisztviselők és közalkalmazottak bérét

Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.

A szakszervezetek mindenkinek egyenlő, 6 százalékos emelést kértek. A pedagógus-fizetések számítása az úgynevezett illetményszorzók segítségével történik, ezért erre nem megoldás az alapilletmények növekedése - mondták. Hozzátettették: az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a más közszférában dolgozókétól.

Branimir Mihalinec, a független szakszervezetek elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: először történt meg, hogy egy kormányfő a parlamentben béremelést javasolt, miközben figyelmen kívül hagyta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a szakmai szervezetekkel.

A múlt hónapban az egészségügyi dolgozók sztrájkja után a kormány belegyezett abba, hogy megemeli az egészségügyi dolgozók bérét 7 százalékkal.

Horvátország költségvetési többlettel zárta az elmúlt két évet, és szeretné megőrizni ezt a teljesítményt, hogy legkésőbb 2024-re bevezethesse az eurót. Zágráb július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

A pedagógusok béremelési követelésének elutasítása a kormányon belül is feszültséget okozott. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, úgy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

Parlamenti választások 2020 végén lesznek Horvátországban, ugyanakkor a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem zárja ki annak lehetőség, hogy előrehozott választásokat tartsanak. "Nem fogadjuk el az ultimátumot, készen állunk akár az előrehozott választásokra is" - mondta korábban a miniszterelnök.

MTI