A Baltikumra számít a munkerőhiánnyal küzdő skandináv munkaerőpiac

A svéd kormány augusztusban jelentette be azt a tervét, amely szerint a vállalatoknak nem kellene a szakszervezetekkel és az állami foglalkoztatási hivatallal egyeztetniük, mielőtt külföldről próbálnak meg munkásokat toborozni. A hiányszakmákban három hónapig érvényes vízumok kiadásával csalogatnák az országba a külföldieket, amelynek időtartamát érvényes munkaszerződés birtokában egy évre hosszabbítanák; négyéves tartózkodást követően pedig véglegesen letelepedhetnének a bevándorlók.

Dánia hasonló vízumkönnyítésben gondolkodik, de a biztos siker érdekében mindezt egy összehangolt reklámkampánnyal is megtámogatja. Arról nem is beszélve, hogy elemzők szerint a jobbközép kormány további reformokkal enyhíthet a szigorú szabályokon, feltéve, ha megnyeri a november 13-ra kiírt előrehozott parlamenti választást.

Finnország a közeli szovjet utódállamokra számít a vendégmunkások terén: jelenleg 47 ezer orosz anyanyelvű dolgozik az északi országban, ez az összes külföldi dolgozó egyharmada. Norvégiában 75 ezer legális vendégmunkást tartanak nyilván, közülük húszezer a balti államokból érkezett. Az észteket, letteket és litvánokat a többi északi országban is tárt karokkal várják, hiszen az iparban, a szolgáltatói szektorban és az egészségügyben egyaránt szükség van rájuk.

Svéd- és Finnország az EU-államok többségével ellentétben nem korlátozza az új uniós tagok polgárainak a munkavállalását, de a gyakorlatban Dániában és a nem EU-tag Norvégiában is meglehetősen könnyen vállalhatnak munkát a kelet-közép-európaiak. Igaz, szociális juttatásokra alig számíthatnak, a térség kormányai ugyanis fennen hangoztatják, hogy nem adnak teret a szociális dömpingnek - írja a Világgazdaság.