A francia kormány újabb bevándorlási törvényt készít elő
Az új francia kormány vasárnap bejelentette, hogy 2025 elején új bevándorlási törvényt kíván a parlament elé terjeszteni, alig egy évvel az előző szöveg által kiváltott heves viták után.
Maud Bregeon kormányszóvivő a BFM hírtévének elmondta, hogy "új törvényre lesz szükség", elsősorban azért, hogy "a veszélyesnek ítélt (kitoloncolásra váró) illegális bevándorlók adminisztratív fogdákban való őrizetét meg lehessen hosszabbítani".
Bruno Retailleau belügyminiszter a múlt héten már jelezte, hogy az új francia kormány 210 napra szeretné meghosszabbítani az illegális migránsok adminisztratív őrizetének maximális időtartamát.
Az 1993-ban eredetileg tíz napban meghatározott, közigazgatási fogdában történő fogva tartás időtartamát 2018-ban "kivételesen" 90 napra, terroristaügyekben pedig 210 napra, azaz mintegy hét hónapra emelték.
"Nem zárkózunk el attól, hogy más rendelkezéseken is gondolkodjunk” - tette hozzá a szóvivő, aki szerint "nem lehetnek tabuk, amikor a franciák védelméről van szó". A végrehajtó hatalom tervei szerint a tervezet 2025 elején kerülhet a parlament elé.
Ez az új bevándorlási törvény újabb heves vitákat válthat ki a parlamentben, ahol Michel Barnier miniszterelnök jobboldali-centrista koalíciójának csak relatív többsége van.
A baloldal máris felháborodásának adott hangot a javaslat miatt, Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője "a szélsőjobboldalnak tett ígéretnek" nevezte az új törvényt, amelyet egyébként Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja valóban kért az új kormánytól.
A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a nemzetgyűlés 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.
Franciaországban 1980 óta harminckét törvényt fogadtak el a bevándorlásról és a külföldiek integrálásáról. A legutóbbi heves vitákat követően január 26-án lépett életbe és szigorításokat rendelt el, de a 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül formai okokból 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács. Ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.
A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetendő kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük hazautazásuk költségeinek fedezésére.
Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
A migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter Michel Barnier-hoz hasonlóan a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata - amelyben kijelentette, hogy "a bevándorlás nem lehetőség", és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban - a kormány soraiban is heves vitát váltott ki.
Marine Le Pen a miniszterelnök programbeszédét követően azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.
MTI
- 2024.12.10Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. Gyakorló munkajogász oktatóink segítenek értelmezni az Mt. szabályait a saját praxisukból hozott példák segítségével, továbbá tanácsokkal látják el a résztvevőket munkajogi kérdéseikben. Oktatók: DR. FODOR T. GÁBOR és DR. NYERGES ÉVA Részletek Jegyek
- 2024.12.10Compliance szituációk kezelése Szeretné Compliance folyamatait megfelelően kezelni? Szervezete nagy hangsúlyt fektet az átláthatóságra? Képzésünkön áttekintjük mi a HR és a cégvezető hatásköre ezekben a szituációkban. Részletek Jegyek
- 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
- 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. Részletek Jegyek
Ha a vállalat nem teljesíti a dolgozók követeléseit, nagyszabású sztrájk jöhet. Teljes cikk
A 25-34 éves korosztály érzi a legnagyobb arányban a nyomást a munkáltató részéről, hogy ne vegyen ki szabadságot. Teljes cikk
Az örökösödési adóban a munkáspárti brit kormány által tervezett változások miatt tüntetnek gazdák Londonban 2024. november 19-én. A tüntetők... Teljes cikk
- Szijjártó Péter: csak akkor kaphat egy cég állami támogatást, ha többségében magyar embereket foglalkoztat 2 hónapja
- Újabb kirúgási hullám a Bumchunnál - a vendégmunkások maradhatnak? 2 hónapja
- "Kivándorló államból bevándorló állam" - Lengyelország új migrációs stratégiát fogadott el 2 hónapja
- Szigorítják a vendégmunkások foglalkoztatását 2 hónapja
- Majdnem félmillió kiberbiztonsági szakemberre lenne szükség Európában 2 hónapja
- 2025-ben több vendégmunkásra lehet igény Magyarországon: így látja a Fülöp-szigeteki közvetítő 2 hónapja
- Szigorítják az EU-n kívüli vendégmunkásokat érintő szabályokat Olaszországban 2 hónapja
- Vendégmunkás-toborzás: ezért fontos etikusnak lenni 2 hónapja
- NGM: tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai 3 hónapja
- Ebből az országból várja a szakképzett munkaerőt Németország 3 hónapja
- EU-biztos: a magyar kormány biztonsági kockázatot vállal azzal, hogy oroszokkal igyekszik csökkenteni a munkaerőhiányt 3 hónapja