Az erdélyi magyarok eddig is tudtak itt dolgozni

A bukaresti napilap egyik kommentárjában Szűcs László arról ír, hogy a szakképzett munkaerő előtti nyitás Magyarország részéről nem okoz különösebb nyugtalanságot Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök számára. Részint mert a Magyarországgal szomszédos romániai megyékben amúgy is csekély a munkanélküliség, a kelet-magyarországi régiók mutatói kedvezőtlenebbek.

Másrészt a magyar gazdaság bővülésének lassulása, az alig 1,1 százalékos GDP-növekedésről szóló negyedéves adat sem fenyeget azzal, hogy jelentősen növekedne a vonzó állásajánlatok száma. Ráadásul a hiányszakmákban a két ország közötti jövedelemszint már kiegyenlített, ezért is mind kevésbé hírértékű, hogy a Partiumba egyre több magyarországi jár át dolgozni. Románia más részeiből pedig – ahol nagyobb a munkát keresők aránya – a Székelyföld kivételével aligha Magyarország a célállomása azoknak, akik a határokon túl dolgoznának.

Az sem újdonság - írja a szerző -, hogy az erdélyi magyar munkavállalókat jobbára eddig sem akadályozta meg az álláshoz jutásban a csak részlegesen megnyitott munkaerőpiac. Ugyanakkor azt a miniszteri optimizmust nem osztja a kommentátor, miszerint a teljes nyitás közvetlenül hat a gazdaság "kifehérítésére". A szürke- vagy a feketegazdaságban foglalkoztatottak nagy számát nem a korlátozás alatt lévő szakmák, inkább az adó- és járulékfizetés "megtakarítása" motiválta mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről. Szűcs László szerint ennek megfékezésére hatékonyabb eszköz lehet az ellenőrzés szigora, a kedvezőbb adózási feltételek kialakítása, a térség több államában működőképesnek mutatkozó egykulcsos megoldás alkalmazása.