Az Európai Bizottság jelentése a munkavállalók szabad áramlásáról

A jelentés igazolja azt a következetesen képviselt magyar álláspontot, miszerint nem következett be a kelet-közép európai munkaerő tömeges beáramlása a régi a tagállamokba.
Az Európai Bizottság jelentése megállapítja, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók száma nem jelentett veszélyt az uniós munkaerő-piacra, nem okozott sehol sem munkaerő-piaci zavarokat, nem szorította ki sehol sem a honos állampolgárokat.

Az új tagállamok polgárai legnagyobb létszámban az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Írországban vállaltak munkát. Azonban ezekben a legnépszerűbbnek bizonyult országokban sem érte el az új tagállamokból érkezők aránya a helyi munkaképes korú lakosság 2 százalékát.
Az Egyesült Királyságban ez az arány 0,4%, míg Írországban 1,9% volt. Ezen belül a magyar munkavállalók aránya az új tagállamokból érkezőknek csupán 3%-át adta.
A Bizottság jelentése megállapítja, hogy az új tagállamokból származó munkavállalók alkalmazása kedvező hatással volt a befogadó országok gazdaságára.

Az Európai Bizottság jelentése alapján Magyarországnak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy a korlátozásokat fenntartó tagállamoknak minél hamarabb felül kell vizsgálniuk eddigi gyakorlatukat, és Svédország, az Egyesült Királyság és Írország példáját követve 2006 május 1-jével meg kell nyitniuk munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt.
A tagállamoknak, fel kell számolniuk azokat a közvetett korlátokat, amelyek szintén a munkaerőpiaci mobilitás útjában állnak. Egyenlő esélyű hozzáférést kell adni a régi és új tagállamok polgárainak az egészségügyi és szociális ellátórendszerekhez minden EU-s országban és előnyt kell biztosítani számukra a munkahelyekért folytatott versenyben a harmadik országok munkavállalóival szemben. Ezen túl az Európai Unió alapszerződéseinek megfelelően mielőbb biztosítani kell a négy alapvető szabadságjog alapján a szolgáltatások liberalizálását is.