Bécs a szociális juttatások csökkentése helyett munkaerőpiaci integrációval segít a rászorulókon

Az utóbbi időben az Ausztriába érkező menedékkérők miatt jelentős terheket visel a tartományok költségvetése. Országosan egységes támogatási rendszer hiányában a tartományok továbbra is saját hatáskörben igyekeznek szabályozni a juttatások összegét.

Bécs város vezetése azt szeretné elérni, hogy az emberek mielőbb elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon, és ne szoruljanak rá a szociális támogatásra. A kitűzött cél, hogy 2020-ig 10 ezerrel csökkentsék a szociális támogatást igénylő fiatalok számát.

A bécsi vezetés által meghatározott intézkedés elsősorban a 18 és 25 év közötti korosztályra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ők négy hónap folyósítást követően kevesebb támogatást kapnának, ha nem vesznek részt továbbképzési tanfolyamokon. A döntés szerint a jövőben a 25 év alattiak számára tanácsadó irodát hoznak létre, a 21 év alattiak pedig amennyiben a szülőkkel egy háztartásban élnek csak a támogatás 75 százalékát kapják, mivel a bérleti díjak a szülőknek nyújtandó segélyben már benne foglaltatnak. A krónikus betegek nem évente 14 alkalommal kapnának szociális juttatást, hanem lehetővé tennék számukra a rehablitáiciót, így készítve fel őket az esetleges munkaerőpiaci visszailleszkedésre.

Michael Häupl, Bécs szociáldemokrata főpolgármestere arról adott tájékoztatást, hogy az intézkedéssel nem akarnak különbséget tenni osztrák állampolgárok és külföldiek között, így nem szeretnének más szabályokat vonatkoztatni a menekültekre sem.

Sandra Frauenberger, szociáldemokrata városi tanácsos arról beszélt, hogy nem takarékossági intézkedésről van szó. Indoklása szerint ugyanis a "leggyengébbeken spórolni nem hőstett".

Bécsben 2016-ban 196 ezren voltak jogosultak a támogatásra, amely 659 millió euró kiadást jelentett a fővárosnak. A számítások szerint a város idén 700 millió eurót fordít majd segélyezésre. A Der Standard című osztrák lap szerdai számában megjelent elemzés szerint a támogatottak tíz százaléka kapta meg a juttatások teljes összegét, 837 eurót egyedülállóként vagy 1260 eurót, ha egy háztartásban ketten éltek. A jogosultak 78 százaléka részesült kiegészítő támogatásban, mivel egyéb juttatást, nyugdíjat vagy munkanélküli segélyt is folyósítottak számukra. A bécsi támogatottak 22 százaléka volt menekült.

Míg a Caritas és a Volkshilfe segélyszervezet üdvözlik a döntést, addig a szociáldemokrata és zöldpárti városvezetés ellenzéke tiltakozik. A néppárt szerint a támogatás összege továbbra is olyan magas, hogy az embereknek nem áll érdekükben, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon. A szabadságpárti alpolgármester, Johann Gudenus pedig úgy vélte, hogy Bécs továbbra is mágnesként vonzza majd a rászorulókat.

Burgenlandban már tavasszal szigorították a támogatások feltételeit, és maximálták a folyósítható juttatás összegét. Alsó-Ausztria tartományban tavaly év végén szigorítottak és meghatározták, hogy a juttatott támogatás háztartásonként havonta legfeljebb 1500 euró lehet. Felső-Ausztriában pedig 914 euróról 365 euróra csökkentették a menekültek számára minimálisan járó szociális támogatást.

MTI