Emelkedik a reáljövedelem és rekordon a foglalkoztatottság - melyik országra gondolunk?

A Süddeutsche Zeitung hétfői számában közölt számítások alapján a legnagyobb mértékű tehercsökkenést a nyugdíjbiztosítási járulék mérséklődése jelenti. A munkaadó és a munkavállaló által közösen fizetett járulék mértéke együttvéve a 2011-es 19,9 százalékról 19,6 százalékra csökken. Ez az átlagos keresetű munkavállalóknak éves szinten nagyjából 60 euró megtakarítást jelent, a járulék- és adófizetési szabályok minden egyéb változását figyelembe véve pedig összesen 160 euróval csökkennek a terhek. Ez csaknem akkora összeg, mint egy átlagos lakás havi rezsiköltsége.

A kedvezményeket a leginkább a középső fizetési sávba tartozók, az évi 24 és 66 ezer euró közötti bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállalók tudják kihasználni, míg az ennél többet kereső németek terhei jóval kevésbé, legfeljebb 65 euróval csökkennek az idén - írta a Süddeutsche Zeitung.

A munkavállalói terhek mérséklődése azonban így is minden korábbinál szélesebb réteget érint: a Destatis hétfőn megjelent adatai szerint 2011-ben átlagosan 41,04 millió németországi lakos állt valamilyen munkaviszonyban. A foglalkoztatottság az 1990-ben történt újraegyesítés óta először haladta meg a 41 milliós határt, a 82 milliós Németországban - a csecsemőket és az aggastyánokat is beleszámítva - tavaly már minden második ember dolgozott. Az egy évvel korábbihoz képest 535 ezer fővel, 1,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság.

Hosszabb időtávot tekintve az látható, hogy az alkalmazott munkaerő nagysága alapján az ipar fokozatosan visszaszorul, a mezőgazdaság pedig szinte eltűnik, a szolgáltató szektor előnye pedig hatalmasra duzzad. Tavalyi is a szolgáltatások területén mérték a legnagyobb mértékű, 200 ezer főt meghaladó foglalkoztatottság-bővülést. Tavaly a teljes munkavállalói állomány 73,8 százaléka dolgozott ebben az ágazatban, míg 1991-ben 60,9 százalékos volt a szolgáltató szektor részaránya.

A mezőgazdasági szektor részaránya 1991 és 2011 között 3 százalékról 1,6 százalékra csökkent, az építőiparé 7,6 százalékról 5,9 százalékra, a feldolgozóipar részaránya pedig 28,5 százalékról 18,7 százalékra süllyedt.