EU-s szabadság: minimum 4 hét - 20 munkanap

A szabadságolási kvóták nagyfokú eltérése miatt EU-s szintű egységesítésre lenne szükség - állítják a szakértők. Az Unió által megszabott minimum szint nem elégséges ahhoz, hogy az egységes belső piac által megkövetelt kritériumok érvényesülhessenek.

Mindezt alátámasztja az a tény, hogy több vállalat bevezette a korlátlan szabadságot, ami azonban tovább növeli a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket. Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy a korlátlan szabadság intézménye nem csupán hasznos, de megtérülő gyakorlat is. A dolgozók ugyanis azzal, hogy akkor vesznek ki szabadságot mikor kedvük tartja (miközben felelősek munkakörükért és munkatársaikért) azt eredményezi, hogy kevesebb szabadságot vesznek ki, mint azt egyébként tennék.
Ez a gyakorlat egyre elterjedtebb, mégis szükséges lenne a munkafeltételek keretein belül a fizetett szabadnapok számának egységesítésére is.

A nagyarányú eltéréseket jól példázza, hogy a fiatalabb munkavállalók Lengyelországban 18, míg Észtországban és Litvániában 28 napot kapnak fizetett szabadságként.
A legrosszabb helyzet Nagy-Britanniában van, ahol a nagyfokú túlórázás mellett a munkavállalók 30 %-a maximum 20 napot vehet igénybe fizetett szabadság címén. Míg ők dolgoznak a legkeményebben a térségben, produktivitásban csak a sokadig helyen állnak.

A szakemberek úgy vélik, a szabadnapok számának növelése jó hatással lehetne nem csupán a munkaerőre, de a céges-, és gazdasági produktivitásra is egyaránt.
A sokak által várt egységes, EU-s szabadságolási rendszer azonban még várat magára.


A Menedzsment Fórum cikke nyomán