Franciaország: sztrájkok várhatók

A szakértő szerint Francois Hollande államfő egy gazdasági nehézségekkel és társadalmi feszültségekkel terhes ország vezetését vette át május 15-én. Franciaország GDP-arányos államadóssága több mint 87 százalékos, megközelíti az 1800 milliárd eurót. A munkanélküliségi ráta 10 százalék körüli, csak az utóbbi öt évben 700 ezerrel nőtt az álláskeresők száma.

Az államháztartási hiány 5,2 százalék, a múlt évben 69 milliárd euró kereskedelmi deficit halmozódott fel, és a világkereskedelemben való részesedése is 6,2-ről 3,6 százalékra csökkent az elmúlt 20 évben - mutatott rá. Kiemelte: a 65 millió lakosú országba évente 180 ezer illegális bevándorló érkezik, és az állam vallási összetétele is rohamosan változik: ma már a lakosság csaknem 10 százaléka muzulmán.

Ezt a Franciaországot kívánja Francois Hollande megváltoztatni - hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a választási ígéretei gyakran feledtették a gazdasági és társadalmi nehézségeket. A kampánynak azonban vége, és lassan kezdenek kirajzolódni azok az intézkedések, amelyek eddig nem tűntek teljesen világosnak - fogalmazott.

Úgy véli, a nyugdíjkorhatár csökkentése a 60. életévre csak keveseket érint, viszont évről évre horribilis összegbe kerül majd. Az oktatásban öt év alatt 60 ezer új közszolgálati állást hoznának létre, de emellett a közszférában óriási leépítés, átstrukturálás jöhet - hívta fel a figyelmet.

Fejérdy Gergely szerint a tehetősebbek adóterheinek - sokszor irreális - emelése növeli majd "a fiskális okokból menekülők" számát, a nagyvállalatok terheinek növelése pedig versenyképességi problémákat, a munkanélküliség növekedését hozhatja.

Ha egyes intézkedéseket - például az évi egymillió euró jövedelemmel rendelkezők 75 százalékos megadóztatását - még megszavazza is a nemzetgyűlés, sőt a szenátus is, az Alkotmányozó Tanács "elgáncsolhatja", és ezzel a költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló tervezet is felborulhat - figyelmeztetett. Megjegyezte: az új francia gazdaságpolitikai lépéseket éles kritika kíséri, és talán nem véletlen, hogy Christian Saint-Etienne, a miniszterelnök mellett működő független gazdasági elemző tanács vezetője június 13-án lemondott.

A minimálbér jelentéktelen, néhány euróval történő növelése vagy további, egy-egy szimbolikus döntés csak ideig-óráig fedheti el "az igazságosság alapján" tett lépéseknek a szegényebb csoportokra gyakorolt kedvezőtlen hatását - vélekedett. Hangsúlyozta, nem kizárt, hogy az elégedetlenség rövid időn belül sztrájkokba, tüntetésekbe csap át.

A francia középosztály megsarcolása "az ország felemelése céljából" sem tartható fenn éveken át súlyos következmények nélkül - fogalmazott. Hozzáfűzte: a túlórák megadóztatásának ismételt bevezetése is kilencmillió munkavállalót érint, és nem elsősorban a gazdag társadalmi körökből.

Az új Franciaország előtt nem igazán látszik választási lehetőség a gazdasági kérdésekben - közölte. Úgy látja, Párizs kénytelen szigorú megszorításokat végrehajtani, hogy a költségvetést kézben tarthassa, és az egyensúly helyreálljon. Francois Hollande és a kormány tudja ezt, de ehhez a konfliktuskerülő utat választja - mutatott rá.

Kiemelte, az államfőnek mindenképpen választania kell két, nem feltétlenül összeegyeztethető út között: vagy az ország súlyos gazdasági helyzetén javít, vagy a francia társadalom egyes csoportjainak megnyerését szolgáló ígéreteit igyekszik mindenáron betartani.