Hiány van tanárokból Ausztriában

Ausztriában az utóbbi hónapokban ismét napirendre került az oktatásügy átalakítása, s ezzel kapcsolatban egy több évtizedes kérdés, a középiskolai oktatás egységesítése az alsó tagozatokon. A reformról szóló vita hátterében részben az áll, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi felmérése nem állított ki túl jó bizonyítványt az osztrák oktatásügyről.

Leginkább az - Ausztriában nyolcosztályos - gimnáziumok (AHS) alsó tagozatán, illetve a kémia-, matematika- és a fizikaszakok oktatásában szűkölködnek a munkaerőben. A szaktárca egyelőre munkahely-garanciával, túlórákkal, a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával próbálja orvosolni a gondot. A pedagógusképzésre jelentkezőknek garantált foglalkoztatást ígérnek, s a még záróvizsga előtt álló hallgatókat is aktívan bevonják az oktatásba. A tanári végzettségű, de más szakmákban dolgozó munkavállalókat is megpróbálják megnyerni az oktatásnak.

Az iskolák tartományonként is eltérő kihívásokkal szembesülnek. Vorarlbergből és Felső-Ausztriából az ausztriainál jobb fizetések miatt Svájcba, illetve Németországba áramlik a munkaerő. A külföldi iskolák maguk is toboroznak tanárokat Ausztriában.

A miniszter bízik benne, hogy néhány év alatt sikerül megteremteni a megfelelő szakmai utánpótlást. Míg jelenleg az elemi iskolai tanárok főiskolai, a gimnáziumi alsó tagozaton oktató tanárok egyetemi diplomát kapnak, a jövőben egységesítik a képzést.

Ausztriában két éve hosszas viták után megkezdődött egy úgynevezett "új középiskolai" modell (NMS) kiépítése. A kísérlettel Ausztria közelít az oktatás egységesítése felé. A cél javítani a képzés színvonalát a nem gimnáziumi 5-8. évfolyamokban (Hauptschule), közelíteni a színvonalat a gimnáziumi képzéshez, így tehermentesítve a jobb képességű tanulók közül válogató, túljelentkezéssel küzdő gimnáziumokat. A minisztérium tervei szerint a 2015-16-os tanévre valamennyi nem gimnáziumi iskola átáll az új modellre. Az új rendszer a gimnáziumok alsó tagozata számára is nyitva áll, a gyakorlatban azonban ezek jóval kisebb arányban vesznek részt benne.

A folyamatnak lendületet adott, hogy az OECD tavalyi PISA-tesztjén az osztrák 15 évesek várakozáson alul, a 2006-os felmérés eredményénél rosszabbul és többnyire az OECD-átlag alatt teljesítettek. A jelentés kiemelte, hogy az osztrák tanulók eredményeit továbbra is erősen meghatározza a szociális háttér. Hangsúlyozták azt is, hogy az oktatás iskolatípusok szerinti korai tagolódása hátrányos az esélyegyenlőségre nézve.