Könyvvizsgálókat és séfeket várnak a franciák

Franciaország egy évvel ezelőtt, 2006. május 1-én "fokozatosan és korlátozottan" hét szektor 62 munkakörében nyitotta meg az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok - köztük Magyarország - előtt munkapiacát. A rendelkezés idén január 1-től a két új belépőre, Romániára és Bulgáriára is automatikusan vonatkozik. Ehhez a munkaköri listához csatolt most a francia munkaügyi minisztérium további harminc munkakört, és ezentúl megközelítőleg száz munkaterületen szűnik meg az az elv, hogy az új tagállamokpolgárai nem foglalhatnak el olyan munkakört, amelyet egy francia munkavállaló is betölthet.

A megjelölt foglalkozások - amelyek iránt nagyobb a kereslet a kínálatnál Franciaországban - a munkapiac várhatóan teljes átalakulására utalnak, ugyanis a szakmunkásokat foglalkoztató munkakörök után most elsősorban olyan magas szakértelmet igénylő vezetői állásokról van szó, mint például könyvvizsgáló, technikai középvezető vagy tervezetvezető informatikus, de kelet-európai konyhaséfeket is várnak ezentúl Franciaországban.

A francia cégek által szorgalmazott munkapiacnyitás ellen a Les Échos szerint azért nem merült fel politikai ellenállás, mert a 2006-os engedmény óta csak néhány ezer kérelem érkezett a minisztériumhoz. Az alkalmi szezonmunkások száma meghaladta a 10 ezret, nyolcvan százalékuk lengyel, a többi főleg magyar és szlovák állampolgár: 77 százalékuk a mezőgazdaságban vállal munkát, 15 százalékuk az építőiparban és alig öt százalékuk a vendéglátásban dolgozik. Tavaly összesen alig 144 magyar munkavállaló kért és kapott munkavállalási engedélyt Franciaországban.

A kelet-európai munkavállalók alacsony száma az unión belüli szolgáltatások szabad mozgásával magyarázható, ugyanis a legtöbb külföldi munkavállalót Franciaországban külföldi cég alkalmazza, és hivatalosan csak kiszállásra küldi az országba. Az ő számuk 37-62 ezer közé tehető. A Franciaországban jelenleg dolgozó kelet-európaiak teljes száma így 47-72 ezer között lehet.