Magyar járatokat is érint a Ryanair-sztrájk
Hatszáz járatot töröl a Ryanair, mert a fapados légitársaság dolgozói július 25-én és 26-án sztrájkba kezdenek. A várható fennakadások 50 ezer utas életét nehezítik meg, három budapesti járat sem közlekedik majd.
Elhúzódó bérvita van az írországi központú Ryanairnél: a cégnél tavaly már szakszervezeteket alapítottak, hogy a fizetésekről tárgyaljanak, de ezeket sokáig egyáltalán nem ismerte el a légitársaság vezetése. Míg nem tavaly télen, nem sokkal karácsony előtt - ami turisztikai szempontból csúcsidőszaknak számít - hirtelen el nem fogadták őket tárgyalópartnernek. A cél az volt, hogy a tárgyalásokkal elodázzák a munkabeszüntetéseket.
A Ryanair gazdaságos működésének kulcsa az volt sokáig, hogy a gazdasági válság alatt rengeteg légitársaság csődölt be vagy kezdett leépítésekbe. A felszabaduló munkaerőt pedig olcsón alkalmazták. Az elmúlt évek pénzügyi fellendülése révén most már több utas is megengedheti magának, hogy repülővel utazzon, ez a légiforgalom növekedését eredményezte, ami pedig odavezetett, hogy megnőtt az igény a képzett pilótákra, légi és szárazföldi kiszolgálószemélyzetre. A helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy a munkaerő-hiány maga alá gyűri a piacot: például 2037-re a mainál félmillióval több pilótára lesz szükség.
Viszont ez azzal jár, hogy a pilóták és a személyzet már nem egy szűk piacon kell, hogy a tudását eladja, hanem a légitársaságok szinte vadásszák is egymás munkatársait. A fizetési feltételek, munkakörülmények így valós alkualappá váltak. A Ryanairnél pedig az, hogy a szakszervezeteket elismerték, lehetővé tette a július 25-26. napokra bejelentett óriássztrájkokat. Karácsony előtt a pilóták harcoltak ki béremelést, most pedig többnyire a légiutaskísérők követelnek emberségesebb béreket.
A cég számításai szerint körülbelül napi háromszáz, összesen 600 járat nem fog tudni felszállni a két nap alatt. Ez napi szinten az ír fapados járatain utazó 430 ezer utas 12 százalékát (mintegy 50 ezer embert) érint majd. Országok szerint nézve az látszik, hogy a legtöbben Belgiumban szüntetik be a munkát, az induló járatok 31 százalékát érinti a sztrájk - ahogy arról az Airportal.hu szakoldal is írt cikkében. Kettő darab Brüsszel-Budapest járat is közöttük van. Valamint érintett egy a Barcelonából menetrend szerint 19:25-kor érkező transzfer is július 26-án.
Most a kiszolgálószemélyzet követel béremelést. A 34 pontos listájuk mellett követelik azt is, hogy szüntessék meg az olyan többletköltségeket, mint a víz- vagy élelmiszerfogyasztás kifizetése a járatokon, vagy az egyenruhák tisztíttatása. Sőt, azt is szeretnék, ha szolgálati idő alapú bérskálázást vezetnének be.
Az Independent összefoglalója szerint viszont a Ryanair elzárkózik ezek teljesítésétől: szerintük értelmetlenek az igények. Az általuk ismertetett adatok szerint a stewardok és stewardesek évente 40 ezer eurót kereshetnek (ez közel 13 millió forint), évente 400 euró (130 ezer forint) támogatást adnak az egyenruha viseléséből adódó költségekre, valamint a dolgozóknak kényelmes a beosztásuk (öt munkanapos heteik után csak hármat kell dolgozniuk a következő héten), valamint biztosítják számukra a kötelező pihenőidőt.
napi.hu
A Ryanair gazdaságos működésének kulcsa az volt sokáig, hogy a gazdasági válság alatt rengeteg légitársaság csődölt be vagy kezdett leépítésekbe. A felszabaduló munkaerőt pedig olcsón alkalmazták. Az elmúlt évek pénzügyi fellendülése révén most már több utas is megengedheti magának, hogy repülővel utazzon, ez a légiforgalom növekedését eredményezte, ami pedig odavezetett, hogy megnőtt az igény a képzett pilótákra, légi és szárazföldi kiszolgálószemélyzetre. A helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy a munkaerő-hiány maga alá gyűri a piacot: például 2037-re a mainál félmillióval több pilótára lesz szükség.
Viszont ez azzal jár, hogy a pilóták és a személyzet már nem egy szűk piacon kell, hogy a tudását eladja, hanem a légitársaságok szinte vadásszák is egymás munkatársait. A fizetési feltételek, munkakörülmények így valós alkualappá váltak. A Ryanairnél pedig az, hogy a szakszervezeteket elismerték, lehetővé tette a július 25-26. napokra bejelentett óriássztrájkokat. Karácsony előtt a pilóták harcoltak ki béremelést, most pedig többnyire a légiutaskísérők követelnek emberségesebb béreket.
A cég számításai szerint körülbelül napi háromszáz, összesen 600 járat nem fog tudni felszállni a két nap alatt. Ez napi szinten az ír fapados járatain utazó 430 ezer utas 12 százalékát (mintegy 50 ezer embert) érint majd. Országok szerint nézve az látszik, hogy a legtöbben Belgiumban szüntetik be a munkát, az induló járatok 31 százalékát érinti a sztrájk - ahogy arról az Airportal.hu szakoldal is írt cikkében. Kettő darab Brüsszel-Budapest járat is közöttük van. Valamint érintett egy a Barcelonából menetrend szerint 19:25-kor érkező transzfer is július 26-án.
Most a kiszolgálószemélyzet követel béremelést. A 34 pontos listájuk mellett követelik azt is, hogy szüntessék meg az olyan többletköltségeket, mint a víz- vagy élelmiszerfogyasztás kifizetése a járatokon, vagy az egyenruhák tisztíttatása. Sőt, azt is szeretnék, ha szolgálati idő alapú bérskálázást vezetnének be.
Az Independent összefoglalója szerint viszont a Ryanair elzárkózik ezek teljesítésétől: szerintük értelmetlenek az igények. Az általuk ismertetett adatok szerint a stewardok és stewardesek évente 40 ezer eurót kereshetnek (ez közel 13 millió forint), évente 400 euró (130 ezer forint) támogatást adnak az egyenruha viseléséből adódó költségekre, valamint a dolgozóknak kényelmes a beosztásuk (öt munkanapos heteik után csak hármat kell dolgozniuk a következő héten), valamint biztosítják számukra a kötelező pihenőidőt.
napi.hu
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?