Már a magyar vendégmunkásokat is keresik Romániában

Egy romániai telephellyel rendelkező olasz fémipari cég Magyarországon, a határ közelében található Battonyán toboroz munkaerőt új gyárának létesítéséhez. A Silmet gépkocsi karosszéria-előállító négymillió euró körüli beruházással építi majd fel hétezer négyzetméteres üzemét az Arad megyei ipari parkban, ahol első körben ötven hazai munkást kíván alkalmazni. A gyár 2008-ban kezdené meg a termelést.

A Békés megyei Battonya a romániai Arad megyei ipari parktól mindössze néhány kilométerre fekszik. A munkaerő-kölcsönzés mellett szól például, hogy a magyarországi kisvárosban szakképzett autóipari dolgozókat lehet találni, ugyanis ott nemrég húzta le a rolót a Silmethez hasonló profilú Rolls Roys-üzem.

Leszakadt Battonya és térsége

A beruházás láttán a battonyai önkormányzat felkeresi azokat a szakembereket, akik korábban az autóiparban dolgoztak, hogy felkínálja nekik az új lehetőséget. Szentgotthárdról és Zalaegerszegről is hazahoznák az elvándorolt munkaerőt. A Silmet egyébként már március 2-án megtartotta az első toborzást: a helyiek közül mintegy ötvenen érdeklődtek a lehetőség iránt. A cég a jövőben még két ilyen akciót tervez.

A Silmet lépésének hátterében az áll, hogy míg a romániai településen a lakosság mindössze két százaléka nem tud elhelyezkedni, addig Battonyán 20 százalékos a munkanélküliség. "Az utóbbi 15 évben 1500 nagyipari munkahely szűnt meg a térségben, a cégek sora vonult ki innen" - nyilatkozta az mfor.hu-nak Karsai József országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere.

Feljövőben a Bihar-Arad-Temesvár vonal

Szerinte a befektetők elvándorlásának oka, hogy a régió szűk mértékben részesül a központi fejlesztési forrásokból. Magyar oldalon például nincs igazán jelentős nemzetközi repülőtér a közelben, és autópálya sem épült. Karsai József a Battonyától pár kilométerre, Romániában tervezett gyorsforgalmi út építésében látja a reményt, amelyen keresztül a dél-kelet-magyarországi települések is bekapcsolódhatnának az üzleti élet vérkeringésébe. Ha a románok átadják ezt a szakaszt, a temesvári repülőtér húsz perc alatt elérhető lesz, ami vonzhatja a tőkét.

A munkák várhatóan még idén megkezdődnek, az Arad-Nagylak közötti szakaszt pedig várhatóan jövőre építik meg. "Békés megyének erről a részéről Magyarország lemondott, s a fejlesztési feladatok elmulasztásával az Arad-Temesvár-Nagyvárad tengelyhez csatoltak minket" - jegyezte meg fanyar humorral a képviselő.

Éppen az ellenkezőjéről számolt be kérdésünkre Antal Péter, a határ túloldalán fekvő Pecska nevű község alpolgármestere. Mint mondta, Románián belül kiemelt fontossággal kezelik a pénzek elosztásánál az ország nyugati részét, például a Bihar-Arad-Temesvár vonalat, a befektetők ugyanis több okból is preferálják ezt a részt. A fő indok a határ közelsége, állítja az alpolgármester. "Érezhető, hogy ez a vidék régebben a Monarchia része volt, az emberek szorgalmasabbak néhány keletebbre eső megyékhez képest"- tette hozzá.

Egyelőre még egyáltalán nem jellemző, hogy a Romániában működő cégek itthonról keressenek alkalmazottakat a bővüléshez. A fent említett olasz cég a polgármesterek tudomása szerint elsőként szervezett toborzást magyar területen.

Köztudott azonban, hogy átjárás létezik mindkét irányba. Az egyik román területen lévő gyárat például két éven keresztül egy gyulai vezető irányította, meséli Pecska polgármestere. Egyelőre sokkal gyakoribb azonban a partiumi dolgozók átjövetele, akik a Békés megyei építkezéseken vagy mezőgazdasági munkákban vesznek részt. A pecskai kistérségben élő 14 ezer lakos közül állítólag mintegy száz fő megélhetését biztosítják ezek a munkák. Az mfor.hu több Arad környéki cégnél is érdeklődött, de mint kiderült, egyiknél sem dolgoznak magyarországiak.

Románia gazdasági erősödésével azonban a két polgármester szerint a jövőben a munkaerő-átjárás kölcsönösebbé válhat. A battonyai munkások romániai alkalmazását nagymértékben segíti, hogy keleti szomszédunk csatlakozott az Európai Unióhoz, ami megkönnyíti a munkások utaztatását.

Itthon fizetnék a járulékokat

A két település közötti megállapodás értelmében a Romániában dolgozó battonyai munkások után Magyarországon fizetnék a társadalom- és egészségbiztosítást. Ennek céljából itthon alakítanak egy céget, amely kikölcsönözné a munkaerőt a most épülő olasz gyárnak. Később a kft.-n keresztül más romániai cégek is foglalkoztathatnak magyarországiakat.

Az együttműködést Pecska és Battonya között segíti, hogy - részvételükkel - március közepén öt román és öt magyar település vegyes kistérségi szövetséget alakított. Az érintettek közösen pályáznak uniós forrásokra például vasúti, internet-ellátottsági és ivóvíz-bázis karbantartó projektekre.

Hazavárják a román dolgozókat

Szakértők szerint Romániában az utóbbi időben határozottan erősödött a visszavándorlás a kedvezőbbre forduló gazdasági és politikai klímának köszönhetően. Dél-keleti szomszédunk az elmúlt évben 8 milliárd eurónyi közvetlen befektetést vonzott. Az idén minden eddiginél nagyobb, 10 milliárd körüli működőtőke beáramlásra számítanak, amivel egyidejűleg az ipari parkok száma is nőni fog. Keleti szomszédunknál - a tömeges elvándorlás és az egyre szaporodó beruházások miatt - állítólag komoly munkaerőhiány fenyeget. A kormány több ízben is hazatérésre ösztönözte a külföldön, leginkább Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban dolgozó állampolgárait.