Megszorítások Görögországban és Spanyolországban

Spanyolországban 40 milliárd euróval csökkentik a kiadásokat 2013-ban, a minisztériumok költségvetése átlagosan 8,9 százalékkal csökken annak érdekében, hogy a kormány teljesíteni tudja a jövő évre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

A bejelentett intézkedések között van az állami nyugdíjalap egy részének költségvetésbe irányítása. A mintegy húsz év alatt felhalmozott 66,8 milliárd euróból 3,06 milliárdot költ "államkincstári szükségletek" fedezésére a kormány, pedig ebből a 2000 óta gyűjtögetett tartalékból szerették volna ellensúlyozni az elöregedő népesség miatt megemelkedő nyugdíjkiadásokat. Ezen felül létrehoznak egy független intézményt, amely a regionális kormányzatok gazdálkodását felügyeli.

"Ez egy válság idején tervezett költségvetés, de olyan, amivel ki lehet jutni a válságból" - fogalmazott megszorításokat bejelentő miniszterelnök-helyettes. Soraya Saenz de Santamaria közlése szerint összesen 43 új reformtörvényt vezetnek be a második félévben.

Elemzők kissé kétkedve fogadták a terveket. "Az első benyomás kedvező, hiszen a jelentős kiigazítás inkább a kiadási oldalt érinti, semmint a bevételit" - mondta Jose Luis Martinez, a Citigroup elemzője. A makrogazdasági előrejelzések, s különösen a jövő évre várt 0,5 százalékos gazdasági visszaesés azonban túlságosan is optimistának tűnik - tette hozzá.

Világszerte figyelik befektetők, hogy miként dönt a spanyol kormány: többen azt várják ugyanis, hogy a fenntarthatatlan szintre nőtt állampapír-hozamok csökkentése érdekében a madridi kormányzat forduljon az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) mentőcsomagért, de Mariano Rajoy miniszterelnök egyelőre kivár.

Nem világos ugyanis, hogy a már meglévő, nemzetközi hitelezőktől kapott bankmentő csomag feltételrendszere elégséges-e ahhoz, hogy az Európai Központi Bank spanyol kötvényeket vásároljon új programjának keretében. Utóbbi ideiglenes gyógyírt jelenthetne a spanyol gazdaság számára, amíg a költségvetési reformok hatásai nem jelentkeznek.

A görög is megszorítanak

Többhetes tárgyalás után a görög kormánypártok 13,5 milliárd eurós megszorító csomagról egyeztek meg csütörtökön. A kormánynak most már csak a parlamentet és a nemzetközi hitelezőket kell meggyőznie az újabb, 31,5 milliárd eurós mentőhitelrészlet folyósításához nélkülözhetetlen kiigazítások szükségességéről, illetve megalapozottságáról. A jobbközép Új Demokrácia párthoz tartozó miniszterelnök, Antonisz Szamarasz, a szocialista Paszok-párti Evangelosz Venizelosz és a Demokratikus Baloldal vezetője, Fotisz Kuvelisz tárgyalása több mint két órán át tartott.

"Egyetértés volt az alapvető pontokban, de van még néhány nyitott kérdés" - mondta újságíróknak Kuvelisz a találkozót követően. A pénzügyminiszter, Joannisz Szturnarasz pedig úgy fogalmazott: "ez a alapmegállapodás erős alapot ad a további érdemi tárgyalásoknak".

A hármas koalíció elkötelezettségének adott hangot abban a tekintetben, hogy végrehajtják a nemzetközi hitelezők bizalmának megnyeréséhez szükséges költségvetési kiigazításokat. Az intézkedések között van a közalkalmazottak bérezésére fordított összeg, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, továbbá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelése.

Sztrájkra készülhet Görögország

A görög politikusoknak számolniuk kell a lakosság tiltakozásával. Csütörtökön az adóbehajtók, a pénzügyőrök és pénzügyminisztériumi alkalmazottak kezdtek 48 órás munkabeszüntetést. Előzőleg szerdán a legnagyobb szakszervezetek tagjai tartottak országos általános sztrájkot.

Engedjék el az adósság egy részét - ezt akarja a görög radikális baloldal

A görög adósság részleges elengedését célzó nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazta csütörtökön Brüsszelben Alekszisz Ciprasz, a görög radikális baloldal Sziriza nevű politikai tömörülésének vezetője.

Ciprasz találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. A görög politikus azt hangoztatta: a válságos helyzetben levű görög gazdaságnak "esélyt kell adni, hogy levegőhöz jusson". Elutasította a nemzetközi követelésre összeállított 13,5 milliárd eurós takarékossági csomagot, és utalt arra, hogy 1953-ban egy londoni konferencián Németország régi adósságainak egy részét leírták.

"Itt az ideje, hogy lezáró jellegű megoldást találjunk az adósságválságra, miként az 1953-ban Németországnak sikerült" - mondta.

Martin Schulz leszögezte, hogy most nem erre irányulnak a nemzetközi erőfeszítések, hanem arra, hogy Görögországban beindítsák a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtsenek. A német szociáldemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az adózási fegyelem terén is sürgős teendők vannak, hiszen dúsgazdag görögök menekítették ki a pénzüket adóparadicsomokba, és emiatt jelentős bevételektől esik el a görög állam.

Az Európai Parlament elnöke kiemelte annak fontosságát, hogy helyreálljon a bizalom Görögország euróövezeti tagságának megőrzése iránt. "Senki sem fog befektetni egy olyan országban, ahol nem tudja, hogy a fizetőeszköz másnap is ugyanaz lesz-e" - figyelmeztetett Schulz.

MTI/Napi Gazdaság