Októberre az unió elé kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

Októberre az unió elé kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

2004. szeptember 29., szerda
A kormány elfogadta a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet. A stratégia az európai irányelvekre épül, célja a teljes foglalkoztatás. Az akciótervet október elsejéig kell benyújtani az Európai Bizottság elé.

A kabinet szeptember 23-ai ülésén jóváhagyta a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet, aminek célja a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése, valamint a teljes foglalkoztatás.

Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: a célkitűzések között szerepel, hogy a foglalkoztatási ráta az összes dolgozót tekintve 2006-ra elérje az 53, 2010-re pedig a 63 százalékot. Nők esetében ez a szám 53 és 57 százalék, míg a férfiaknál 64, illetve 69 százalékos foglalkoztatottságot jelentsen. Legalább 100-150 ezerrel nőjön a dolgozók száma, ami 400 ezer új munkahely megteremtésével érhető majd el.

A munka minőségének javítása

A munka minőségének, termelékenységének javítását és a foglalkoztatás bővítését együttesen és kiegyensúlyozottan kell megvalósítani. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitikára van szükség, valamint a munkaerőpiaci-kereslet élénkítéséhez a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése is elengedhetetlen - hangsúlyozta a miniszter.

A társadalmi kohézió és befogadás erősítésének kulcsfontosságú eszköze a foglalkoztatás, ezért a kormány az erre irányuló intézkedések megvalósítása során különös figyelmet fordít a roma emberekre, az idősebb munkavállalókra és a fogyatékkal élőkre.

Az első szakma megszerzése ingyenes

Aktív és preventív intézkedésekre van szükség a munkanélküli, és az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a humán tőkét és támogatni az egész életen át tartó tanulást. Az első szakma megszerzése ingyenes lesz, míg ötven év felett a második szakma elsajátítása is.

Fontos feladat a nők és férfiak esélyegyenlőségének megteremtése, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, valamint a munkaerő-piaci integráció elősegítése.

Intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára

Burány Sándor kiemelte: cél, hogy a munkanélküliség ne váljon tartóssá, ami az jelenti, hogy a 25 évnél fiatalabbak 6 hónap, az idősebbek pedig 12 hónapon belül érdemi segítséget kapjanak, valamint a tartós munkanélküliségi ráta - 2003-2006-ig - 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenjen.

A jövőben radikálisan csökkenteni kell azoknak a tartósan munkanélkülieknek az arányát, akik nem kaptak segítséget. E szerint a 25 év alattiak közül - szintén 2003-2006-ig - 19,6 százalékról 15 százalékra, míg az ennél idősebbek körében 15,3-ről 12 százalékra csökkenjen a munkanélküliek aránya. Javítani kell a foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságán is.

Adó-és járulékkedvezmények

A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell kialakítani, biztosítani kell a foglalkoztatás-barát bérnövekedést és fejleszteni a vállalkozói, vállalatvezetési ismereteket.

A miniszterek elfogadták, hogy 2005. január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezményt kapjanak azok a cégek, akik 25 év alatti pályakezdőket és 50 év feletti tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, valamint azok a vállalkozások is, amelyek gyedről, vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat és édesapákat foglalkoztatnak.

Adókedvezmény illeti meg azokat a mikor-vállalkozásokat, amelyek 5 főnél kevesebb alkalmazottal működnek és létszámot bővítenek. Ugyancsak hasonló létszámbővítés esetén a jövőben a kisvállalkozások is számíthatnak az eddig multinacionális cégeknek járó adókedvezményekre- tette hozzá a miniszter.

Várhatóan 2005. november 1-jétől havi 2250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás is.

Intézkedés a humán tőke fejlesztéséért

Burány Sándor elmondta: növelni kell az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számát, hogy a 25-64 éves korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya 2010-re elérje a 10 százalékot.

A közoktatásban az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében a munkaügyi, és Magyar Bálint az oktatási miniszter hétfőn megállapodást írtak alá. Ennek értelmében közvetlen kapcsolatot teremtenek az oktatási és a gazdaság térség között, valamint racionálisan hasznosítják az iskolarendszerű szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés kapacitásait. A felek összehangolják a képzési programokat, kutatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket is.

Fontos, hogy biztosítva legyenek azokat a lehetőségek, amelyek révén versenyképesebb tudással rendelkeznek az iskolából kikerülők és azok, akik a munkával töltött évek során arra kényszerülnek, hogy újabb szakmát tanuljanak. A felnőttképzést és az iskolarendszerű képzést koordinálni kell, és a két rendszernek egymásra kell épülnie - tette hozzá a munkaügyi miniszter.

A megállapodás szerint a két tárca szorosan együttműködik az uniós források hatékony felhasználásának érdekében is. A Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) szakképzést érintő intézkedéseinek célja: az egész életen át tartó tanulás támogatása, az alkalmazkodó képesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózottságának megszüntetése, az iskolai rendszerből lemorzsolódottak arányának csökkentése és a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci esélyeinek növelése.

A HEFOP hozzásegíti a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra, és alkalmazkodásukat annak változó körülményeihez. A program és annak eredménye összhangban áll a magyar felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozásban, és ezáltal az egységes munkaerő-paci integrációban.

Beszéljünk valamilyen idegen nyelvet!

A magyarok idegennyelv-ismerete alacsony színtű, hazánk csatlakozott az EU-hoz a legrosszabb nyelvtudással, ezért fontos feladat, hogy mindenki beszéljen legalább egy - az anyanyelvén kívüli - európai nyelven. A felnőttek 14 százaléka valamennyire angolul, 13 százaléka pedig németül beszél.

Országunkban hozzávetőleg 2 millió számítógép van, és az elmúlt két évben 50 százalékkal nőtt az internethez hozzáférők száma. Néhány évet előretekintve, a munkahelyek nagy része digitalizált lesz, a számítógépeket pedig mindenkinek használnia kell majd. 2003 évben - tette hozzá a munkaügyi tárca vezetője.

A miniszterek által elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet 2004. október 1-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok* 2003-ban, az Európai Unióban

Munkanélküliek száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta % Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Inaktívak (ezer fő) Népesség (ezer fő) Foglalkoztatottsági ráta % Aktivitási ráta % Gazdaságilag aktív népsség
EU 25-ök 19039 9,1 190219 93274 302532 62,9 69,3 209258

EU 15-ök 14207 8,1 162036 75839 252082 64,3 70 176243

Csatlakozó országok 4831 14,6 28183 17437 50451 55,9 65,4 33014
Cyprus 15 4,4 318 127 460 69,2 72,4 333
Csehország 401 7,8 4647 2134 7182 64,7 70,2 5048
Észtország 66 10,1 573 272 911 62,9 70,1 639
Magyarország 240 5,8 3897 2699 6836 57,0 60,6 4137
Litvánia 214 12,7 1408 683 2305 61,1 69,9 1622
Lettország 118 10,5 982 488 1588 61,8 69,2 1100
Lengyelország 3255 19,2 13324 9452 26031 51,2 63,9 16579
Szlovénia 63 6,5 879 463 1405 62,6 67,1 942
Szlovákia 446 17,1 2155 1132 3733 57,7 70,0 2601
Málta 13 8,2 .. .. .. 53,0*** .. ..


*Az adatok a 15-64 éves korosztályra vonatkoznak
** ILO defínició szerint
*** Teljes munkaidősre átszámított
Az adatok az "Employment in Europe 2003" illetve "Employment in Europe 2004" c. EU kiadványokból származnak.