Sosem érkezett ennyi bevándorló a brit munkapiacra

Az összesítés szerint 2005-ben és 2006 eddig eltelt időszakában összesen 662 ezer külföldi állampolgár munkavállalását jegyezték be a brit hatóságok; 41 százalékuk - 271 ezer alkalmazott - a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból érkezett.

Arányaiban Litvánia vezet

Tavaly egész évben 194 953-an vállaltak újonnan munkát Nagy-Britanniában a kelet-európai uniós tagállamokból; közülük 119 856 - 61,5 százalék - volt lengyel. A második legnagyobb küldő ország Litvánia volt (22 ezer; 11 százalék), a harmadik Szlovákia (21 ezer; 10,8 százalék), a negyedik Lettország (13 ezer; 6,5 százalék), az ötödik Csehország (10 ezer; 5,3 százalék), a hatodik Magyarország (hatezer; 3,1 százalék), a hetedik Észtország (2500; 1,3 százalék), a nyolcadik Szlovénia, mindössze 158 bejegyzett nagy-britanniai munkavállalóval.

A brit statisztikai hivatal kiszámolta azt is, hogy az egyes kelet-európai országok összlakosságának hány százaléka vándorolt át tavaly a brit munkapiacra. Ezt a listát Litvánia vezeti 0,65 százalékkal, utána Lettország (0,54 százalék), Szlovákia (0,39 százalék) és Lengyelország (0,31 százalék) következik. A százalékosan még kimutatható arányszámú országok közül az utolsó Magyarország, 0,06 százalékkal.

A jelentés szerint a térségből érkezők 82 százaléka alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. Független londoni elemzők szerint mindazonáltal a kelet-európai új EU-tagállamokból százezrével érkező munkavállalók összességében meglehetősen jó hatással vannak a brit gazdaság teljesítményére.

Meglódulhat a GDP

Az egyik vezető londoni gazdaságelemző és előrejelző intézet, a Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja - Centre for Economics and Business Research (CEBR) - által éppen ezen a héten kiadott elemzés szerint a tömeges beáramlás a nagy-britanniai gazdasági növekedésre adott előrejelzések meredek emelését teszi szükségessé: a ház azzal számol, hogy az idei brit GDP-növekedés valószínűleg jelentősen felülmúlja a pénzügyminisztérium által jósolt 2-2,5 százalékos ütemet, és el fogja érni a 2,8 százalékot. Középtávon, ötévi időtávlatban is várhatóan 2,7 százalék lesz az évenkénti növekedés átlaga.

Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege nemrég azt írta elemzésében, hogy a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. A CEBR egy korábbi elemzésében is az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

Tony Blair brit kormányfő a brit szakszervezeti szövetség (TUC) szeptember eleji brightoni kongresszusán maga is lelkesen szólt arról, hogy a kelet-európaiak munkájának hozzájárulása milyen hasznos a brit gazdaságnak, kijelentve: az új bevándorlók az elmúlt években 0,5-1 százalékpont közötti mértékben növelték a brit gazdaság növekedési ütemét. A brit kormány részéről ugyanakkor egyre erőteljesebb utalások hangzanak el arra, hogy a román és a bolgár munkavállalók előtt már csak fokozatosan fogják megnyitni a brit munkapiacot a két ország januári EU-csatlakozása után.