Szenvednek a V4-ek a munkaerőhiánytól

Lengyelországban a kormány munkaügyekért, belügyekért, valamint a befektetési és fejlesztési ügyekért felelős szaktárcái hónapokig tartó egyeztetés után arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a jelenlegi migrációs stratégián -írja a Political Capital blogja az Átlátszón.

Az intézkedések részeként képzéstől függően meghosszabbítanák bizonyos szakmunkások tartózkodási engedélyét. A vendégmunkások eddig legfeljebb 3 évre kaphatott munkavállalási engedélyt, ezt most 5 évre tolnák ki. Hat posztszovjet tagállam állampolgárai esetében ez eddig 6 hónapra szólt, innentől egy év lehet. A fejlesztésért is felelős tárca pedig elsősorban a délkelet-ázsiai, például vietnámi és fülöp-szigeteki munkásokat célozza meg, akik a munkaadók véleménye szerint is könnyen integrálódnak Lengyelországban

A lengyel munkaerőpiacról nagyjából 5 millió munkavállaló hiányzik, és a többi visegrádi országhoz hasonlóan az egyik legfőbb rendszerszintű kockázat itt is a fiatal, képzett munkaerő hiánya. Az orzág az unión belül egyébként a legtöbb ukrán vendégmunkást foglalkoztatta az EU-ban: 2016-ban 1,2 millió ukrán vendégmunkást tartottak számon, 2017-ben pedig a beérkező összesen 267 ezer kérelem közül 216 ezret ukránok nyújtottak be.

Szlovákiában akkora a munkaerőhiány, hogy a kormány jelezte: muszáj lerövidíteniük a külföldiek alkalmazásával kapcsolatos eljárásokat. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök az adminisztrációs szakasz lazítását sürgette, miszerint 6 hétről 3 hónapra hosszabbítanák meg a munkahelyi betanítás idejét.

Csehországban is a képzett szakemberek hiánya okozza a legnagyobb problémát, ezért a kormány különböző kezdeményezésekkel igyekszik külföldieket csábítani. Már 2016 óta program működik, amely a cseh cégeknek segít ukrán munkaerőt találni. De már az ország is a távol-kelet felé kacsintgat.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a helyi vállalatok 86,6 százaléka nyilatkozott úgy júniusban, hogy a munkaerőhiány negatívan hat majd a következő negyedéves teljesítményükre. A magyar cégek szakembereket keresnek Szerbiában, Ukrajnában és Romániában több-kevesebb sikerrel. Bizonyos hiányszakmákban - például informatikus, járművezető, építőipari szakmunkás - az ukrajnai és szerb állampolgárok tavaly júniustól munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak Magyarországon.

A munkaerőhiány a régióban csak súlyosabb lesz, ugyanis 2050 ebben a régióban fogy a legdurvább, 13 százalékos mértékben a lakosság. Ez a csökkenő születési ráta és az elvándorlás együttes eredménye.

pcblog.atlatszo.hu