Többen vándorolnak el az eurózóna bajba került országaiból

A párizsi székhelyű OECD globális jellegű intézmény, amelynek az a célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában. Magyarország 1996 óta OECD-tag.

Az idei migrációs jelentés szerint - mint azt a brüsszeli sajtótájékoztatón José Ángel Gurría, az OECD főtitkára elmondta - Görögországból, Írországból, Portugáliából és Spanyolországból tapasztalható némi kivándorlás, de az emigrálók zöme korábbi bevándorló, aki most, miután választott új hazájában növekszik a munkanélküliség, hazatér. Kivétel ez alól Írország, aminek az az oka, hogy az írek az angol nyelv birtokában könnyebben megtalálják a helyüket Ausztráliában, illetve más, gazdasági növekedést felmutató országokban.

Az is megfigyelhető, hogy főként Görögországból, valamint Olaszországból és Portugáliából is viszonylag nagyobb számban telepednek át Németországba, ahol alacsony a munkanélküliségi ráta.

A jelentés Magyarországról szóló része megállapítja, hogy nem jelentős az országban tartózkodó külföldi állampolgárok számaránya: tavaly az összlakosság mindössze két százalékát tette ki. Ennek a mintegy 200 ezer embernek a 40 százaléka a környező országokból származó magyar volt. Tartós bevándorlók - akik legalább egy éven át tartózkodnak Magyarországon - 2010-ben 23.900-an érkeztek, 6 százalékkal kevesebben, mint 2009-ben, és 32 százalékkal kevesebben, mint 2008-ban.

Az OECD-jelentést ismertető sajtótájékoztatón részt vett Cecilia Malmström, a belügyi témákkal, valamint Andor László, a foglalkoztatás- és szociálpolitikai témákkal foglalkozó EU-biztos is.

Malmström egyebek közt kiemelte: ha az unió gazdasági versenyképességre törekszik, akkor képessé kell válnia harmadik országokból származó, magasan képzett szakemberek Európába vonzására.

Andor arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő mobilitása fontos szerepet tölthet be a különböző EU-országok munkaerőpiacán az állandóan változó kereslet és kínálat arányainak helyreállításában.