Vasúti sztrájksorozat kezdődik hétfőn Németországban

A német államvasutak, a Deutsche Bahn AG vezetősége képtelenségnek tartja a követelést, jövőre és 2009-re 2 százalékos emelést, továbbá 300 eurós egyszeri kifizetést ajánl. A tárgyalások a hét végén megszakadtak. A vezetőség szerint 9 ezer munkahelyet föl kellene számolni, ha teljesítenék a 134 ezer dolgozót képviselő két szakszervezet követelését.
Hétfőn 2-3 órás munkabeszüntetések lesznek a délnyugati országrészben, Freiburgban és Karlsruhéban, majd a későbbi napokban a rövid sztrájkok a keleti és az északi országrészben folytatódnak.
Egy másik német vasutasszakszervezet, a GDL, amelynek 30 ezer mozdonyvezető a tagja, szintén sztrájkkal fenyeget, ha nem teljesül a 31 százalékig terjedő béremelésre szóló követelése. Ezzel a szakszervezettel a Deutsche Bahn eddig szóba állni sem volt hajlandó.

A Deutsche Bahn tavalyi éve fennállásának legjobb éve volt: adózott eredménye 175 százalékkal 1,68 milliárd euróra ugrott a 2005-ös 611 millióról. Üzemi eredménye 83,2 százalékkal 2,477 milliárd euróra emelkedett 1,352 milliárdról, egyszeri tételek nélkül 58,7 százalékkal gyarapodott, 2,143 milliárd euróra 1,35 milliárdról. A bevétel 19,9 százalékkal 30,05 milliárd euróra nőtt 25,06 milliárdról, az át- és kiszervezéseket leszámítva, összehasonlítható alapon 7,7 százalékkal bővült, 26,88 milliárd euróra 24,96 milliárdról. Idén már mérsékeltebb növekedésre számít a tőzsdére készülő vállalat.
A tőzsdei bevezetés 2009-ben várható.
A Deutsche Bahn vezetői sürgetik, hogy a német kormány mielőbb döntsön a tőzsdei kibocsátásról, mert annak bevételéből kívánja a társaság finanszírozni kelet-európai terjeszkedési terveit: 7,5-12,5 milliárd eurót terveznek kelet-európai állami vasúti szolgáltatók felvásárlására fordítani.

Németországban a vállalati munkaköltségek közül a bérköltség tavaly az első és a második negyedévben 1,3-1,3 százalékkal, a harmadik negyedben 1,1 százalékkal, az utolsó negyedben 0,7 százalékkal, az idei első negyedévben már csak 0,4 százalékkal volt több, mint rendre egy évvel korábban.
A német magángazdaságban tavaly az egy órára jutó munkaköltség átlagosan 28,70 euró volt - ezzel Németország a hatodik helyezett az EU-ban -, 1,1 százalékkal több, mint 2005-ben: ez a legkisebb emelkedés volt az egész EU-ban.
Ezenközben a legnagyobb német ipar- és szolgáltató vállalatok adózott eredménye tavaly átlagosan körülbelül 46 százalékkal emelkedett - 5,4 százalékos és 110 százalékos többletek között alakultak az eredménynövekedések -, és idén az első negyedévben, éves összehasonlításban, körülbelül 76 százalékra nőtt az eredménynövekedés átlagos üteme, 0,6 százalékos és 400 százalékos szélső értékek között.
Utolsó adat szerint a német feldolgozóipar januárban 0,9 százalékkal több alkalmazottat foglalkoztatott, mint egy évvel korábban, a ledolgozott munkaórák száma 2,8 százalékkal nőtt, a havi bérek azonban csak 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban, és ez 0,3 százalékos reálemelkedésnek felelt meg a hazai inflációs szabvány alapján, illetve 0,1 százalékos reálemelkedésnek az EU-szabvány szerint számolt német infláció alapján. Az egész német gazdaságban 1,4 százalékos béremelkedést mértek tavaly januárhoz képest, ez 0,2 százalékos reálcsökkenésnek felelt meg a hazai inflációs szabvány szerint számolva, illetve 0,4 százalékos reálcsökkenésnek az EU inflációs szabványa szerint számolva.
2002-ben 3,9 százalékkal, majd folyamatos lassulás után tavaly már csak 1,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér Németországban, miközben a GDP a 2003-as, 0,2 százalékos visszaeséstől a tavalyi, naptári kiigazítással 3,0 százalékos növekedésig, az ellenkező irányban alakult.

Idén az eddigi legnagyobb béremelést a német fém- és gépiparban érte el az IG Metall szakszervezet: a munkáltatókkal május elején kötött ágazati megállapodás szerint a dolgozók 4,1 százalékos emelést kapnak, ehhez jött visszamenőleg áprilisra és májusra 400 eurós egyszeri kifizetés. Tizenkét hónap múlva a bérek és fizetések újabb 1,7 százalékos emelésére kerül sor, majd 2008 júniusától 0,7 százalékos, úgynevezett
konjunktúra-bónuszt is osztanak. A májusi megállapodás 19 hónapra, 2008 októberig szól. Az IG Metall eredetileg 6,5 százalékos béremelést követelt, tizenkét hónapra szóló megállapodás keretében, a munkáltatók eredetileg 2,5 százalékot, plusz 0,5 százalékos emelésnek megfelelő egyszeri kifizetést ajánlottak az ágazat 3,4 millió dolgozójának.
Május végén a német építőipari szakszervezeti szövetség, az IG-BAU és a munkáltatók 3,5 százalékos béremelésben állapodtak meg. A 700 ezer dolgozóra vonatkozó megállapodás 2009. március 31-ig érvényes.
A szakszervezet eredetileg 5,5 százalékos emelést kért, a munkáltatók 2 százalékos ajánlattal érkeztek a tárgyalóasztalhoz.
Több mint egyhónapi sztrájkmozgalom után a múlt hónap végén megállapodás született a Deutsche Telekomnál: július 1-jétől a cég 50 ezer dolgozóját áthelyezik három új szolgáltató részlegbe, az újonnan alakuló T-Service GmbH égisze alatt. A Deutsche Telekom 2012-ig munkahely-garanciát ad a T-Service-hez kiszervezett dolgozóknak. Cserébe az őket képviselő ver.di szakszervezet 6,5 százalékos bércsökkentésbe, és a heti munkaórák 38-ra növelésébe egyezett bele, a jelenlegi 34-ről. Ez az alkalmazottak szempontjából jobb a cég eredeti ajánlatánál, amelyben 9 százalékos bércsökkentés szerepelt.
2008-ig 32 ezer németországi állást számolnak fel a cégnél.